Stranica 273 [273]
A fenntartható fejlődés két útja:
globalizmus vagy lokalizmus!
Tóth I. János
1. A fenntartható fejlődés
Korunk egyik kulcsszava a fenntartható fejlődés, mely a nyolcvanas évek végén jelent
meg a közbeszédben. A klasszikus meghatározás a norvég miniszterelnöknőtől, Gro
Harlem Brundtlandtól származik. A harmonikus vagy fenntartható fejlődés eszerint , a
fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek a kielégítése mellett nem fosztja meg a
jövő generációit a saját szükségleteinek a lehetőségeitől". A brundtlandi meghatáro¬
zás nagy előnye, hogy összekapcsolja a jelent a távoli jövővel, ami a fenntarthatóság
lényege. További fontos hozadéka, hogy a növekedés helyett a fejlődést, az életszínvo¬
nal helyett az életminőséget, a nagy (big) helyett a nagyszerűt (great) hangsúlyozza. Ez
elvi szinten feloldja a véges Föld és a végtelen növekedés igényéből származó ellent¬
mondást. Eszerint a növekedésnek nem a fizikai térben és az extenzív paraméterekben,
hanem a bölcsesség belső tereiben és az intenzív mutatókban (pl. hatékonyságban) kell
bekövetkeznie.
Később egy amerikai közgazdász, Herman Daly a következő definíciót adta: , a fenn¬
tartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltar¬
tóképességet meghaladó módon növekednénk". Az eltartóképesség az ökológia tudo¬
mányterületéről származó fogalom, mely azt mutatja, hogy egy adott ökoszisztéma a
környezet károsodása nélkül egy adott időszakra, általában egy évre vonatkoztatva
maximálisan mennyi egyedet képes az adott fajból eltartani. Az ember esetében az
eltartóképesség helyett az ökológiai lábnyom fogalmát javasolta Mathis Wackernagel
és William E. Rees. A két fogalom közötti szoros kapcsolatra utal, hogy kezdetben
ezek a szerzők az elsajátított eltartóképesség fogalmát használták. , Az ökológiai láb¬
nyom (ÖL) egy olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meg¬
határozott népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szük¬
ségleteit termékeny földterületben (globális hektár — gha) mérve". Ez arra a földterü¬
letre utal, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szüksé¬
ges javakat. A termékeny földterület fogalmát a különböző természeti potenciállal ren¬
delkező földterületeknek az átlagából képezték. Ebből következik, hogy ez a mutató
egy konkrét földterület termékenységét csak pontatlanul ragadja meg.
Brundtland, illetve Daly definíciója szó szerint csak a fenntartható fejlődés lényegét
fogalmazza meg. Hallgatólagosan azonban ezeknek a definícióknak, illetve általában a
273