Stranica 247 [247]
OCR
Szerb — magyar összefüggések a századfordulón! Fried István Bozidar Kovacek emlékének Noha az irodalomtudomány nem egy irányzata másodrendűnek, lebecsülő hangsúllyal kevésbé lényeginek minősíti a genetikus kapcsolatokként számon tartható, két- vagy többoldalú összefüggéseket, és a pozitivista komparatisztika területére utalja át, a ,,torténelmi sorsközösség" címszava alá sorolt, több évszázadon át egy államközösségben élt népek/nemzetek szellemi (és természetesen nemcsak szellemi) létezésének, egymásra vonatkoztathatóságának tényezői nem kerülhetők meg anélkül, hogy az irodalom, a művészetek, a társadalmi gondolkodás párhuzamai, kapcsolatai, nem egyszer közös tevékenységi területei ne sérülnének. Mindennek függvényében a szellemi és a hétköznapi körülmények igényelte kétnyelvűség, kettős honosság részleteire, jellegzetességeire ne derülne fény. Hogy a szerbek , nagy vándorlás"-a (seobe) következtében, de már jóval előbb is (például a népköltészetben) föltetsző kulturális emlékezetben közös történelmi hősök, állandó, nem minden esetben pozitív események miféle szerepet játszottak részint a fokozatosan alakuló nemzeti tudatok, illetőleg a sokáig megőrzött közös tudatok történetében, arról már számos tanulmány, gyűjteményes kötet megemlékezett," idevonatkoztatható nyelvészeti, irodalomtörténeti, filológiai, történeti stb. értekezések csupán egy még el nem készült, bár kívánatos többkötetes bibliografiában regisztrálhatók. Mindazonáltal az az általánosnak mondható megfontolás az eddiginél valószínűleg hangsúlyosabban érvényesítendő, hogy éppen az egymástól eltérő célkitűzéseket megfogalmazó nemzeti tudatok egymás ellen szegezett érvei sem képesek elnémítani a szellemi kapcsolatok építését célzó törekvéseket. Ezek olykor intézményes eszközökkel segítik a szellemi termékek cseréjét. Már itt jelzem, hogy a 19-20. századi magyarországi városi kultúrának része a szerb művelődés, a nagy vándorlást követő be/letelepülés városképileg (szerb templomok építése), a kultúra más területeit érintve: a szerb polgári közköltészet révén, mely tematikailag mutat hasonlóságokat a magyar nyelvű közköltészettel, majd magyar részről lényegi tényező a megnövekedett érdeklődés a Vuk Karadzié által kiadott szerb népköltészet iránt, mely nem csupán az olykor német nyelvből, máskor , eredeti"-ből készült fordításokkal jeleskedett, hanem magyar nyelvű verselési mód — szerbus manier — népszerűvé válásában, majd az ún. népies irány elméleti előfeltevései kidolgozásában." Szerb részről viszont a magyar gimnáziumokba, Pest egyetemére járó fiatalok ismerkedhettek meg korszerű művelődési anyagokkal, tanúi lehettek a magyar főváros gyorsított ütemű fejlődésének, a ma247
