Page 241 [241]
A kérdésnek nagy múltja van. A történeti munkákban azt szokták vizsgálni, hogy mi¬
kor melyik etnikumot, nyelvet ismerik el hivatalosnak, míg a nyelvészeti munkák az
egyes nyelvek grammatikai jellemzőit elemzik. Csernicskó István nyelvésszel közösen
összevetettük a különböző politikai folyamatokat, törvényeket és a ruszin nyelv fejlő¬
dését a korabeli újságok és tankönyvek alapján."
A kutatásból az derült ki, hogy a dualizmus korában létezett egyfajta ruszin nyelv, s
ekkor a Kárpátok mindkét oldalán élő népességet ruszinoknak nevezték. Ugyanekkor
Galícia területén útjára indult az az ún. nemzeti mozgalom, amely felvetette az önálló
államiság gondolatát. Ennek képviselői kezdték el ukránoknak nevezni magukat, s ők
kezdtek arra törekedni, hogy (18. századi kezdetekre építve) egy népnyelvhez közeli,
de az orosztól eltérő nyelvváltozatot standardizáljanak.
Az I. világháborút követően a mai ukrán területek Lengyelországhoz és a Szovjetunió¬
hoz, Kárpátalja pedig Csehszlovákiához került. Az 1930-as években a Lengyelország¬
ból politikai okokból elmenekült ukránok elindítottak egy önálló politikai mozgalmat.
Amikor 1938 őszén Bródy András vezetésével Csehszlovákián belül megalakult az
autonóm Kárpátalja első kormánya, még azt a ruszin irányvonalat képviselték, amely
szerint a jövőjüket a Magyar Királyságban látták. Bródyt nagyon gyorsan eltávolítot¬
ták, és a következő kabinet már a galíciai, az önálló ukrán államiságot hirdető irányvo¬
nalat támogatta. A csehszlovák időszakban az újságok és az iskolai tankönyvek nyelve
kicsit közelebb állt az ukránhoz, mint az oroszhoz, de jól láthatóan elkülönült mindket¬
totol.
A magyar időszakban még csak nem is ruszinoknak nevezték a ruszinokat; egy zárt
miniszterelndkségi ülésen született döntés alapján a magyarorosz lett a hivatalos elne¬
vezés (azt ugyanis a több tízmilliós ukrán népesség közelsége miatt politikailag érzé¬
kenynek tartották, hogy a népnév által a kárpátaljai szlávokat az ukránokkal azonosít¬
sák). Az első ruszin tankönyvet, amely még hasonlított a dualizmus és csehszlovák
kori tényleges helyi népnyelvre, nagyon gyorsan kivonták a forgalomból, az utána be¬
vezetett ruszin tankönyv pedig szinte orosz nyelvű volt, és a Kárpátaljai Tudományos
Társaság kiadványai is gyakorlatilag orosz nyelven jelentek meg. A gyerekeket gya¬
korlatilag orosz nyelvre tanították, azért, hogy a ruszinság ne közeledjen az önálló ál¬
lamiságban gondolkodó ukrán politikához.
A szovjet időszakban nem volt hivatalos államnyelv, viszont a népek közötti érintkezés
nyelvének tekintették az oroszt. Az oktatásban az orosz volt a kötelező nyelv, míg a
köztársaságok nyelvét nem kellett tanulni. A ruszin nyelv az orosz , árnyékában", mi¬
vel nagyon különbözött attól, élt és virágzott mint a helyi beszéd nyelve, annak ellené¬
re is, hogy hivatalos státuszt nem nyert el. Ebben hozott változást Ukrajna, az ukráno¬
sítás politikájával. Mivel az ukrán nyelv a ruszinhoz sokkal közelebb áll, az államnyelv
gyakorlatilag felszívja a ruszint.
Véleményem szerint nem állja meg a helyét az a régi gondolat, hogy , nyelvében él a
nemzet", hiszen ha összevetjük az elméleti szakirodalmat és a gyakorlatot, azt láthat¬
juk, hogy ahhoz, hogy egy etnikum önálló entitásnak tekintse magát, nem feltétlenül
241