Stranica 239 [239]
OCR
az anomália, hogy egy kárpátaljai magyar gyerek megnyeri az országos angol nyelvi versenyt, de megbukik az ukrán emelt szintű érettségin, hiszen nem megfelelő módszerekkel tanítják őt az ukrán nyelvre. Így ezek elől a fiatalok elvesztik az esélyt, hogy felvételt nyerjenek egy felsőoktatási intézménybe; akiben eléggé ambíciózus, vagy a szülei elég tehetősek, az kénytelen elhagyni Kárpátalját. Én ezért senkit nem is tudok elítélni, hiszen én is itt vagyok; mindenkinek csak ez az egy élete van. Ha az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programra gondolunk; az egy végtelenül dicséretre méltó gesztus a magyar kormánytól, de komoly hátulütői is vannak. Azoknak az embereknek, akik elnyerik a pályázati támogatásokat, ki kell váltaniuk a vállalkozói engedélyt, és komoly adókat kell fizetniük az ukrán államnak. Azaz lassanként ,,vis-szaadják" az ukrán államnak azt, amit a magyar államtól támogatásként kaptak. Fedinec Csilla Azt én nem tartom ördögtől valónak, hogy egy államnyelvet tudni kell, hiszen ha nem beszélem az államnyelvet, az nem az államnak fáj, hanem nekem. A problémát abban látom, hogy evvel kapcsolatosan rendre politikai, és nem oktatásmódszertani viták folynak. A magyar lakosság földrajzi elhelyezkedése is magyarázza, hogy hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy döntő részük egyáltalán nem beszéli az államnyelvet. A magyarok több mint 60%-a faluhelyen él, ahol nem találkoznak az államnyelvvel mint nyelvi közeggel. A földrajzi mellett természetesen történelmi oka is van annak, hogy a szomszédos államok közül Kárpátalján a legalacsonyabb az államnyelv ismerete. Az összes többi országban az államnyelv hosszabb időn át ugyanaz volt, Kárpátalja viszont több alkalommal került más-más országhoz, így minden nemzedéknek új államnyelvet kellett volna megtanulnia. A már említett 2016-os felmérés mutatta ki, hogy a Kárpátalján élő magyarok 39%-a nem általánosan magyarként, hanem kárpátaljai magyarként, 19%-a pedig kárpátajaiként határozza meg magát. Ez utóbbi kategória az ukránok körében még magasabb arányban jelenik meg." Értelmezhetjük ezt úgy, hogy kialakulóban vagy erősödőben van egy sajátos kárpátaljai regionális identitás? Fedinec Csilla Ez nem kárpátaljai sajátosság, hanem egész Ukrajnára jellemző: a történetileg kialakult régiók egységtudata mind a mai napig létezik, a lakosság különböző csoportjai a regionális kötődést tartják elsődlegesnek. Ez az elkülönülés a térképre vetítve is látszik. Nyugaton európai típusú településhálózatot találunk, falvakkal és városokkal. Mivel Kárpátalján nincsenek elkerülő utak, minden egyes településre be kell hajtani, a lassú haladás miatt végtelen nagynak tűnik ez a térség. Ahogy kelet felé haladunk, ez a fajta térérzet átalakul. A galíciai és bukovinai településeken építészetileg is nyomot hagyott a Rzeczpospolita és a Habsburg Birodalom időszaka, ezért ez a térség teljesen más képet mutat, mint Kárpátalja, és itt a településhálózat is szellősebb. Ahogy a központ és kelet felé tovább haladunk, a nagy sztyeppei vidéken még inkább ritkul a településhálózat és a keleti területeken már 239
