Page 239 [239]
az anomália, hogy egy kárpátaljai magyar gyerek megnyeri az országos angol nyelvi
versenyt, de megbukik az ukrán emelt szintű érettségin, hiszen nem megfelelő módsze¬
rekkel tanítják őt az ukrán nyelvre. Így ezek elől a fiatalok elvesztik az esélyt, hogy
felvételt nyerjenek egy felsőoktatási intézménybe; akiben eléggé ambíciózus, vagy a
szülei elég tehetősek, az kénytelen elhagyni Kárpátalját. Én ezért senkit nem is tudok
elítélni, hiszen én is itt vagyok; mindenkinek csak ez az egy élete van.
Ha az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programra gondolunk; az egy végtelenül dicsé¬
retre méltó gesztus a magyar kormánytól, de komoly hátulütői is vannak. Azoknak az
embereknek, akik elnyerik a pályázati támogatásokat, ki kell váltaniuk a vállalkozói
engedélyt, és komoly adókat kell fizetniük az ukrán államnak. Azaz lassanként ,,vis-¬
szaadják" az ukrán államnak azt, amit a magyar államtól támogatásként kaptak.
Fedinec Csilla Azt én nem tartom ördögtől valónak, hogy egy államnyelvet tudni kell,
hiszen ha nem beszélem az államnyelvet, az nem az államnak fáj, hanem nekem. A
problémát abban látom, hogy evvel kapcsolatosan rendre politikai, és nem oktatás¬
módszertani viták folynak.
A magyar lakosság földrajzi elhelyezkedése is magyarázza, hogy hogyan állhatott elő
az a helyzet, hogy döntő részük egyáltalán nem beszéli az államnyelvet. A magyarok
több mint 60%-a faluhelyen él, ahol nem találkoznak az államnyelvvel mint nyelvi
közeggel.
A földrajzi mellett természetesen történelmi oka is van annak, hogy a szomszédos ál¬
lamok közül Kárpátalján a legalacsonyabb az államnyelv ismerete. Az összes többi
országban az államnyelv hosszabb időn át ugyanaz volt, Kárpátalja viszont több alka¬
lommal került más-más országhoz, így minden nemzedéknek új államnyelvet kellett
volna megtanulnia.
A már említett 2016-os felmérés mutatta ki, hogy a Kárpátalján élő magyarok 39%-a
nem általánosan magyarként, hanem kárpátaljai magyarként, 19%-a pedig kárpáta¬
jaiként határozza meg magát. Ez utóbbi kategória az ukránok körében még maga¬
sabb arányban jelenik meg." Értelmezhetjük ezt úgy, hogy kialakulóban vagy erősö¬
dőben van egy sajátos kárpátaljai regionális identitás?
Fedinec Csilla Ez nem kárpátaljai sajátosság, hanem egész Ukrajnára jellemző: a tör¬
ténetileg kialakult régiók egységtudata mind a mai napig létezik, a lakosság különböző
csoportjai a regionális kötődést tartják elsődlegesnek.
Ez az elkülönülés a térképre vetítve is látszik. Nyugaton európai típusú településháló¬
zatot találunk, falvakkal és városokkal. Mivel Kárpátalján nincsenek elkerülő utak,
minden egyes településre be kell hajtani, a lassú haladás miatt végtelen nagynak tűnik
ez a térség. Ahogy kelet felé haladunk, ez a fajta térérzet átalakul. A galíciai és buko¬
vinai településeken építészetileg is nyomot hagyott a Rzeczpospolita és a Habsburg
Birodalom időszaka, ezért ez a térség teljesen más képet mutat, mint Kárpátalja, és itt a
településhálózat is szellősebb. Ahogy a központ és kelet felé tovább haladunk, a nagy
sztyeppei vidéken még inkább ritkul a településhálózat és a keleti területeken már
239