Stranica 238 [238]
Fedinec Csilla Ukrajna soha nem ismerte el a többes állampolgárságot, bár törvényileg
nem szabályozta ezt a kérdést (a parlament többször is tárgyalta, de törvény soha nem
született arról, hogy mit kezdjenek vele és hogyan szankcionálják). Most már bárho¬
gyan is szabályozzák a kettős állampolgárságot, mindig számolni kell avval a kérdés¬
sel, hogy mi legyen azokkal a krími lakosokkal, akik nem önként mondtak le az ukrán
állampolgárságukról, illetve szereztek orosz állampolgárságot.
Miközben azt mondjuk, hogy az ukrán állam milyen szörnyű lépéseket tesz, abba is
gondoljunk bele, hogy a túléléséért küzd. Ugyanazt a nemzetépítési folyamatot, amit a
nyugat-európai nagy birodalmak cseppet sem kíméletes módon véghezvittek, az ukrá¬
nok sem feltétlenül tudják alkotmányos keretek között megvalósítani. Ennek a követ¬
kezménye például az oktatási törvény, amivel látható módon az Európai Unió szervei
sem tudnak és nem is akarnak mit kezdeni.
Gönczi Andrea Annyival szeretném ezt kiegészíteni, hogy a nemzetépítés következe¬
tességével kapcsolatban kérdéseket vet fel, hogy egy egyszerű közhivatalnokot üldöz¬
nek, miután kiderült a kettős állampolgársága, míg a kormány miniszterei több állam¬
polgársággal is rendelkeznek.
Fedinec Csilla A kettős állampolgárság kérdése valóban aggályos, különösen mivel a
2013—2014-es időszak óta az ukrán kormányzatban is megjelentek külföldiek, valamint
a kormány közelében feltünt a Grúziában megbukott Szaakasvili. Az egészségügyi
miniszter asszony amerikai állampolgár, de ő csak megbízott miniszter; arra a kérdésre
soha nem ad választ, hogy miért csak megbízott miniszter, de nyilvánvaló, hogy nem
akar lemondani az amerikai állampolgárságáról. (Egyébként a szabályozás minden
olyan országban, amely megengedi a többes állampolgárságot, azaz Magyarországon is
hasonló: szabadon lehet több állampolgárságom is, de ez azzal jár, hogy bizonyos po¬
zíciókat nem tölthetek be.)
Egy 2017-ben készült felmérés szerint 2001 óta a magyarság 13%-a eltűnt Kárpátal¬
járól, és a továbbra is ott élő magyaroknak sem kedvezőek a demográfiai jellemzői.
Milyen kilátásaik lehetnek a kárpátaljai magyaroknak, akár kulturális hagyománya¬
ik őrzése, akár a többségi társadalomban való érvényesülés tekintetében?
Gönczi Andrea Én ezt a kérdést végtelenül negatív színben látom, nagyon reményte¬
lennek tartom a helyzetüket. A lakosság egyrészt elmenekül a katonai behívók miatt.
Az én szülőfalumban, Verbőcön rengeteg ház eladó, mert a lakóik elköltöznek — és
még örülnünk kell, hogyha Magyarországra költöznek és nem nyugatabbra, hiszen akik
egyszer belekóstoltak a nyugati életbe, már nem fognak visszatérni keletre.
Másrészt a helyi magyarság éppen az érvényesülési lehetőségek hiánya miatt hagyja el
az országot. Aki Ukrajnában diplomázni szeretne, bármelyik szakra is felvételizik —
akár a Beregszászi Főiskola magyar szakára —, annak először emelt szintű érettségi
vizsgát kell tennie ukrán nyelvből. Az érettségin pedig nem tesznek különbséget akö¬
zött, hogy valaki idegen nyelvként tanulja az ukránt, vagy ez az anyanyelve. Ukrajná¬
ban az ukrán csak anyanyelv lehet, idegen nyelvként nem oktatják. Így fordulhat elő az
238