Stranica 235 [235]
OCR
diumban van az ukrán nemzetépítés? Hogyan értékelhetőek ebben az összefüggésben a magyarságot ért atrocitások? Gönczi Andrea Nagyon nehéz lehet egy nagy országot birtokló népnek azzal szembesülnie, hogy nagyon rövid a történeti múltja, és — ahogyan ez más kelet-európai népeknél is történik — ilyenkor kreálni kell maguknak valamilyen történeti múltat a mai Ukrajna határait ábrázoló mamutcsonttól egyéb hihetetlen kalandokig.? Szinte törvényszerű ilyen esetekben, hogy valaki mással szemben akarják magukat meghatározni. Az sem véletlen, hogy a konfliktus éppen a Krímen és a keleti területeken bontakozott ki, hiszen itt a legnagyobb az orosz anyanyelvű lakosság aránya. Amikor pedig egy népcsoportot egyik napról a másikra törvényileg megfosztanak az anyanyelv használatának jogától és lehetőségétől, akkor természetszerűen konfliktushoz vezet. as Nemzeti színek. Egy építési terület deszkakeritése Kijevben (Tina Hartung felvétele. Forrás: unsplash.com) Arról se feledkezzünk meg, hogy a Krím egy véletlennek köszönhetően vált az Ukrán SzSzK részévé. Az ukrán származású Hruscsov a perejaszlavi szerződés 300. évfordulója alkalmából jókedvében ajándékozta oda az Ukrán SzSzK-nak ezt a területet. A Szovjetunión belül ugyan nem volt jelentősége, hogy melyik tagköztársasághoz tartozik, de II. Katalin óta, aki Oroszországhoz csatolta a Krimet, szerves, elszakíthatatlan részét képezte az Orosz Birodalomnak. Az orosz cárok számos palotát építettek, itt nyílt meg Oroszország első botanikus kertje, az országban először a Livadia palotában vezették be az áramot — tehát a Krím története rengeteg szálon fonódik össze az orosz 235
