Stranica 233 [233]
OCR
Keleti szomszédunk — Ukrajna Az ukrán politika és a kárpátaljai magyarság! Fedinec Csilla — Gönczi Andrea A híradókban és hírlapokban nap mint nap találkozunk az orosz-ukrán konfliktus fejleményeivel. Kevésbé ismert ugyanakkor, hogy honnan erednek az ellentét a gyökerei, és milyen irányba tarthat a jelenlegi helyzet. Fedinec Csilla Érdemes kicsit visszanyúlni az időben, hogy mi és miért történik ma Ukrajna és Oroszország között. A Szovjetunió felbomlásával Ukrajna megörökölte a határait; a mai Ukrajna területét ugyanis korábbi államiság hiányában a szovjet időszakban rakták össze. Ezen a megörökölt területen rögtön kirobbant a Krím-félsziget hovatartozásával kapcsolatos konfliktus. Ez az ország egyetlen olyan régiója, ahol nem az ukrán etnikum van többségben, ezért már ekkor felvetődött, hogy a Krím Oroszországhoz fog csatlakozni. Végül egy kompromisszumos megoldás született, a Krímfélsziget autonóm státust kapott. Ez az autonómia valójában nagyon korlátozott, és a Krím alkotmányában sincs lefektetve, hogy pontosan mit is jelent. Ide tartozik, hogy a terület őslakosságát, a krími tatárokat a II. világháború végén a szovjetek teljes egészében kitelepítették Kazahsztánba és Szibériába. Ők az 1980-as évek végétől kezdtek visszatelepülni a Krím-félszigetre. A helyzetüket nagyban nehezítette, hogy ugyan törvény szólt arról, hogy visszatelepedhetnek, de amíg nincs munkavállalási engedélyük, nem kaphatnak állampolgárságot, viszont nem kaphatnak munkavállalási engedélyt, ameddig nem rendelkeznek állampolgársággal. A krími tatárok így nagyon kényes helyzetbe kerültek: az oroszokat nem szeretik, mert kitelepítették őket, és nem szeretik az ukránokat sem, mert nem rendezik a helyzetüket. A másik kérdés Ukrajnával kapcsolatban, hogy oroszbarát vagy európai integrációs politikát folytat-e. Az ország 1995 óta az Európa Tanács tagja, azaz gyakorlatilag függetlensége elnyerése óta létezik az európai orientáció, a különbség csak abban tapasztalható, hogy ez mekkora hangsúlyt és nyilvánosságot kap a különböző kormányok és államfők politikájában. 2014-ben amiatt robbant ki konfliktus, hogy bár Ukrajna eljutott odáig, hogy aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval, ezután azonban a kabinet bejelentette, hogy nem vesz részt az EU-csúcstalálkozón és nem írja alá a társulási szerződést. Ekkor zavargások törtek ki, mire válaszul 2014 márciusában Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet, áprilisban pedig Ukrajna keleti megyéiben háború tört ki, amely mind a mai napig tart. A harcok intenzitása — ellenétben a magyar közhiedelemmel — azóta sem csökkent, bár az egyre inkább hasonlít egy állóháborúra, egé233
