Stranica 230 [230]
, a nemzet határok feletti egyesítése olyan integrációt jelent, amelynek egyetlen köz¬
pontja Budapest’,'’ szögezi le Salat Levente, aki rezignáltan jegyzi meg, hogy ezzel a
döntéssel, úgy látszik, az önmagát (korábban) megszervezni akaró, az önrendelkezés
valamilyen formájára igényt formáló határon túli magyar közösség számára az auto¬
nómia ügye végképp lekerült a napirendről.
Tűnőödhetünk, hogy ennek a döntésnek vajon mi a valós üzenete? Azt jelentené, hogy a
határon túli magyarok helyzetét az anyaország nem kívánta a szomszédos országokkal
érdemben rendezni, hanem a magyar kisebbségeket szülőföldjük (és közösségük) fel¬
adására, Magyarországra való átköltözésre, vagy kivándorlásra szólította volna fel
őket? Nem hiszem. Inkább talán azt jelenti, hogy a jelen körülmények között csak erre
a lépésre volt lehetőség.
A magam részéről továbbra is hiszem, hogy a nemzetközi politikai erőviszonyok vál¬
tozásával a határon túli magyarok önrendelkezési törekvése előbb-utóbb ismét napi¬
rendre kerül. Salat Levente nálam borúlátóbb. Nem hiszi, hogy a mindenkori magyar
kormány az autonómiatörekvéseket valaha is támogatni fogja. Szerinte ezt támasztja
alá az tendencia is, ahogyan a magyar állam egyre több területen vállalja át a román, a
szerb állam terheit, azok kormányzatának a feladatait. De szerinte ez irányba mutat az
a folyamat is, hogy a határon túli magyarok érdeklődésének súlypontja Bukarestről,
Belgrádról Budapestre helyeződik át."
Lehetséges, hogy igaza van, és az új magyar nemzetstruktúra, amelyről álmodoztunk, "
kútba esett volna? Találgathatunk, mérlegelhetünk, de óvakodnunk kell attól, hogy
túlságosan a jelen dimenziójához, a konkrét társadalmi—politikai szituációhoz kössük a
jövőt. Ha eltekintünk attól a naiv utópiától, hogy a , történelemnek vége", és mi ma¬
gyarok is megszabadulunk a , sorsszerűség" képzetéből fakadó kiszolgáltatottság¬
érzésünktől, kedvező fordulattal minden , sorsdrámának" véget vethetünk. Elvégre nem
csak mi kerültünk veszélybe, nem csak az EU-hoz fűzött remények bizonyultak illúzi¬
ónak, nem csak az egész rendszerváltás végződött kudarccal, de az emberi létezés
végső, nagy dilemmái is ott feszülnek az európai ember szorongásaiban — és válaszra
várnak.
2018. 06. 01.
1. Borbély Zsolt Attila: Az RMDSZ 25 éve: a magyar nemzeti önkormányzattól a román verseny¬
partig. Magyar Kisebbség, 20(2015): 1-2. sz. 65.
2. Borbély: Az RMDSZ 25 éve i.m. 65.
3. Dr. Losonc Alpár: A vajdasági magyar értelmiségi szerepkörrel kapcsolatos dilemmák. In: Ki¬
sebbségi létjelenségek. Szerk.: Gábrityné dr. Molnár Irén — Mirnics Zsuzsa. Verzal, Szabadka, 2003.
(MTT Könyvtár, 7.) 248.
230