Page 217 [217]
Közel szabadon
Visszatekintés
a magyar közösségek önszerveződésére
Hódi Sándor
A magyar kisebbségi közösségek rendszerváltás utáni mozgásterét illetően Borbély
Zsolt Attilának van egy találó kifejezése. Az RMDSZ 25 éve című tanulmányában!
elismeréssel nyugtázza, hogy Romániában az egyéni és a közösségi mozgástér felté¬
telei a rendszerváltozással megváltoztak — javultak, kiszélesedtek, bővültek —, de hoz¬
záteszi, hogy ez az elmozdulás közel sem jelentett tényleges cselekvési szabadságot a
magyar kisebbségi közösség számára. Elmozdulásról legfeljebb abban az értelemben
beszélhetünk, állítja a szerző, hogy a magyarok , közel szabadon" érezhették magukat a
korábban tapasztalt etnokratikus elnyomáshoz képest. A rendkívül kemény etno¬
kratikus nyomás enyhülése már önmagában véve is a szabadság látszatát keltette, a
tényleges szabadságtól azonban továbbra is áthidalhatatlan szakadék választotta el a
határon túli magyar közösségeket. Meglátásom szerint a , közel szabadon" kifejezés is
megszépítése a valós helyzetnek, hiszen a magyar kisebbségi közösségek még az auto¬
nómia (az önkormányzatiság) lehetőségével sem élhettek.
Gondoljuk csak el — folytatja okfejtését a szerző — hogy mi lett volna, ha 1990-ben az
erdélyi magyarság politikai vezetőinek egy része nyíltan kiáll a határmódosítás célkitű¬
zése mellett. Mérget vehetünk rá, mondja Borbély Zsolt Attila, hogy erre a román hata¬
lom perrel és börtönnel válaszolt volna. Ez a feltevés érvényes más külhoni magyar
nemzetrészekre is. A szabadság látszatának romantikus idealizálása ellenére nem akadt
kisebbségi politikus, aki ennyire elrugaszkodott volna a valóságtól. Más kérdés, hogy
ilyen törekvésekre maguk az említett közösségek sem mutattak hajlandóságot, hiszen a
kisebbségi magyar pártok szerveződése idején a nagy többség hallgatag maradt, s der¬
medt, szorongó állapotából csak fokozatosan lehetett felrázni és társadalmi szerepvál¬
lalásra bírni.
Már a magyar pártok létrehozásának gondolata is félelmet és ellenállást váltott ki az
emberek többségéből, akik legfeljebb valamilyen , érdekvédelmi szervezet", , mozga¬
lom", , közösség" elképzelésével próbáltak megbarátkozni. A nem minden alap nélküli
általános fenyegetettség-érzés és a politikai színrelépéstől való ódzkodás ellenére a
többpártrendszer bevezetésével a , tettek mezejére" kellett lépni. Mindenütt akadtak
emberek, akiknek józan valóságérzékkel, politikai hisztériakeltés, felelőtlen ígérgetés
217