Ennek az átalakulásnak a szem elől tévesztése annál is fájóbb, mert az EU megterem¬
tette azt a joganyagot is, az Európai Területi Társulást (European Grouping for Territo¬
rial Cooperation, rövidítve: EGTC), ami a változások kihasználásának egyik eszköze
lehetne. Ami a regionális együttműködés lehetőségeit biztosíthatná a gazdaságban, az
oktatásban, a regionális intézményfejlesztésben, az ön-kormányzatok együttműködésé¬
ben ahhoz, hogy az eddig határokkal elválasztott térségekben élő közösségek tagjai —
túllépve a röghöz kötöttség állapotán — kihasználják az EU-integrációban rejlő dina¬
mizmust és revitalizálják, modernizálják az adott térségeket.
A változások — szinte a magyar kormány ellenében — persze folynak, természetesen
jóval lassabban és esetlegesen mind a határon túli magyar közösségek, mind a magyar
határ menti térségekben élők esetében. Sokkal inkább az egyes térségekben megjelenő
multik, mintsem átgondolt kormányzati politika határozza meg immár a lehetőségeket.
Söt miután a magyar kormány következetesen négyszer-ötször nagyobb forrásokat
biztosít egy-egy multinacionális cégnek egy-egy munkahely megteremtésére, mint a
kis- és középvállalkozóknak, ezzel sem a magyar közösségek tagjait támogatva, hanem
épp ellenkezőleg — új kiszolgáltatottságokat teremt.
Jászi Oszkár A nemzeti államok kialakulása című munkájában írja 1912-ben: , egyfelől
hat a nemzeti szerveződés, másfelől hat az integráció. A gazdasági egységesedés és a
demokrácia elvei alapján megteremthető a két tendencia összhangja. A történelem
logikája a 20. században a hatalmi erőviszonyok és érdekek, a nacionalista önzés di¬
rektíváit követte, nem engedte az optimális és észszerű, a demokrácia, a nemzeti egyen¬
jogúság, a szabadkereskedelem alapján álló alternatíva megvalósulását. Minden, a
térségben élő nép drágán fizetett érte."
Vajon most, amikor az egyes EU-s tagállamok gazdagabb régiói — Katalónia Spanyol¬
országban, Lombardia Olaszországban — elégtelennek tartják autonómiáikat, és szuve¬
renitasuk hangoztatásával ki kívánnak szakadni az adott országból, mi lesz az európai
uniós integrációból, a kohéziós alapokból, melyek az egyenlőtlenségek csökkentésére
irányultak? És mi lesz a szolidaritásból? Mi lesz ezen törekvések hatása Kelet-Közép¬
Európa térségeiben?
Egy rossz válasz már biztos született, amikor ,,/ő/rtüzek gyújtására hívja Székelyföld
népét az SZNT elnöke." Semmilyen tűzzel nem kellene játszani.
A 21. század további évei vajon esélyt adnak valamilyen összhang megteremtésére?