OCR
kívül nem ment erőszak nélkül, de a konfliktusokat többnyire a nemzeti és állami keretek meg nem felelése váltotta ki. Globalizálódó világ Napjainkban a globalizáció világában mindez rohamos átalakuláson megy keresztül. A nyugati civilizáció az egész világon elterjesztette saját kulturális mintáit, társadalmi intézményeit és technológiáját, ami a kulturális sokféleség eltűnésével járt." A globalista rendszer legfőbb mozgatója a haszonelv, amely a profit növelése érdekében magában hordozza a szüntelen növekedés kényszerét. A nemzeteket és nemzetállamokat felváltó új társadalmi egységek, a multinacionális cégek egymással élet-halál harcot vívnak, hogy elhárítsanak minden politikai, jogi, nyelvi, kulturális, morális akadályt a növekedés (a profitszerzés) útjából. Ez a fajta világlátás nincs és nem is lehet tekintettel semmilyen más érdekre és értékre, legkevésbé arra, amit álszent módon fennen hirdet: az ember személyiségére, jólétére. Lányi András joggal teszi szóvá, hogy a , piaci szereplők és intézmények nem érzékelik azokat a károkat és terheket, amelyeket működésük ró a természetre és a társadalomra, sőt, hasznot húznak belőlük." A természeti források kimerítése és a háborús konfliktusok szaporodása mellett, amelyek szinte leplezetlenül a GDP növelését szolgálják, kevesebb szó esik a , társadalmi felépítmény", az ember életét keretbe foglaló intézményrendszer leépüléséről. A szóban forgó rendszer ugyanis egy olyan gazdasági ,, racionalitásnak" szolgáltatja ki az a társadalmat és a személyiséget, végső soron az egész emberiséget, amely kizárólag az üzleti haszonszerzés szempontjából mutatkozik ésszerűnek. Természetesen a nemezetek, nyelvek, kultúrák ápolása nem tartozik a legjövedelmezőbb nemzetközi , üzletágak" közé, mint ahogyan a személyi kvalitások, jellemvonások sem kamatoztathatók már az , üzleti életben", ennél fogva értelmüket vesztik. A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a médiumok teremtette virtuális világot elárasztó propaganda, az agymosás a tiltakozás hangját mindinkább elnémítja. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemlő Lányi András megjegyzése, mely szerint ebben ,,a kritikátlan lelkesedésben azok a nemzetek is osztoznak, akiknek a fogyasztói bőség áldásaiért elviselhetetlen árat kell fizetniük." Noha egyre nő a szakadék a globális gazdasági versengés haszonélvezői és kárvallottjai között ,, a tudatipar által terjesztett várakozások és hiedelmek" a végsőkig megnehezítik a realitás tudomásulvételét." A pénzvilág megpróbálja rátenni a kezét mindenre: nem csak az olajban és ásványkincsekben gazdag területekre, hanem adósságszolgaságra kényszerít más népeket, most éppen a szovjet szolgaságból szabadult nemzeteket. Ezt — tudjuk jól — egy vallástalanított és a nemzettudatától megfosztott európai szuperállam révén kívánja elérni. 175