Oldal 175 [175]
kívül nem ment erőszak nélkül, de a konfliktusokat többnyire a nemzeti és állami kere¬
tek meg nem felelése váltotta ki.
Globalizálódó világ
Napjainkban a globalizáció világában mindez rohamos átalakuláson megy keresztül. A
nyugati civilizáció az egész világon elterjesztette saját kulturális mintáit, társadalmi
intézményeit és technológiáját, ami a kulturális sokféleség eltűnésével járt." A globalis¬
ta rendszer legfőbb mozgatója a haszonelv, amely a profit növelése érdekében magá¬
ban hordozza a szüntelen növekedés kényszerét. A nemzeteket és nemzetállamokat
felváltó új társadalmi egységek, a multinacionális cégek egymással élet-halál harcot
vívnak, hogy elhárítsanak minden politikai, jogi, nyelvi, kulturális, morális akadályt a
növekedés (a profitszerzés) útjából. Ez a fajta világlátás nincs és nem is lehet tekintet¬
tel semmilyen más érdekre és értékre, legkevésbé arra, amit álszent módon fennen hir¬
det: az ember személyiségére, jólétére.
Lányi András joggal teszi szóvá, hogy a , piaci szereplők és intézmények nem érzékelik
azokat a károkat és terheket, amelyeket működésük ró a természetre és a társadalomra,
sőt, hasznot húznak belőlük." A természeti források kimerítése és a háborús konfliktu¬
sok szaporodása mellett, amelyek szinte leplezetlenül a GDP növelését szolgálják, ke¬
vesebb szó esik a , társadalmi felépítmény", az ember életét keretbe foglaló intézmény¬
rendszer leépüléséről. A szóban forgó rendszer ugyanis egy olyan gazdasági ,, raciona¬
litásnak" szolgáltatja ki az a társadalmat és a személyiséget, végső soron az egész
emberiséget, amely kizárólag az üzleti haszonszerzés szempontjából mutatkozik éssze¬
rűnek. Természetesen a nemezetek, nyelvek, kultúrák ápolása nem tartozik a legjöve¬
delmezőbb nemzetközi , üzletágak" közé, mint ahogyan a személyi kvalitások, jellem¬
vonások sem kamatoztathatók már az , üzleti életben", ennél fogva értelmüket vesztik.
A legnagyobb veszélyt abban látom, hogy a médiumok teremtette virtuális világot el¬
árasztó propaganda, az agymosás a tiltakozás hangját mindinkább elnémítja. Ezzel
kapcsolatban figyelmet érdemlő Lányi András megjegyzése, mely szerint ebben ,,a
kritikátlan lelkesedésben azok a nemzetek is osztoznak, akiknek a fogyasztói bőség
áldásaiért elviselhetetlen árat kell fizetniük."
Noha egyre nő a szakadék a globális gazdasági versengés haszonélvezői és kárvallott¬
jai között ,, a tudatipar által terjesztett várakozások és hiedelmek" a végsőkig megne¬
hezítik a realitás tudomásulvételét." A pénzvilág megpróbálja rátenni a kezét minden¬
re: nem csak az olajban és ásványkincsekben gazdag területekre, hanem adósságszol¬
gaságra kényszerít más népeket, most éppen a szovjet szolgaságból szabadult nemze¬
teket. Ezt — tudjuk jól — egy vallástalanított és a nemzettudatától megfosztott európai
szuperállam révén kívánja elérni.
175