Stranica 172 [172]
szociális készlete milyen társadalmi, gazdasági, történelmi, politikai, kulturális mozza¬
natokból tevődik össze. A társadalmi feltételrendszer néha kedvez a nemzeti együvé
tartozást megjelenítő tudat és érzés kialakulásának, néha viszont nem. Akár kedvez,
akár nem, a lelki, szociális és kulturális kötelékek mindenképpen változnak, szorosan
kötve a mindennapi élet feltételeihez. Ennek a változásnak a következtében a kötődés
erősödhet, gyengülhet, de akár meg is szűnhet. Noha szubjektív viszonyulásról beszé¬
lünk, valójában mindenféle változás túlmutat az egyén létén. A nemzeti identitás válto¬
zásának, illetve a nemzeti közösséget alkotó összetartozás-érzést meghatározó társa¬
dalmi, gazdasági, kulturális körülmények alakulásának így messzemenő következmé¬
nyei vannak mind maguknak az egyénéneknek az életére, mind pedig az érintett közös¬
ség egészére nézve.
A nemzeti identitás terén fellépő bizonytalanság következményei leglátványosabban
talán a kisebbségek soraiban mutatkoznak meg. Az identitás-bizonytalanság jelei több¬
nyire a közösség társadalmi deklasszálódásával, illetve társadalmi—gazdasági érvénye¬
sülési lehetőségek beszükülésével (az intézmények elhalása, a kultúra sorvadása, a
szellemi élet leépülése, az iskolázottság csökkenése, a szociális lecsúszás, a politikai
marginalizálódás) párhuzamosan jelentkeznek.
A kisebbségi helyzetben élőkre többféle társadalmi nyomás nehezedik, hogy , sikeres"
helytállásukért és , felemelkedésükért" cserébenemzeti identitásukat függesszék fel,
egymástól határolódjanak el, s oldódjanak fel egy számukra idegen egységben. Ennek
a politikának az , eredményessége" az asszimiláció méreteiben mutatkozik meg, ami
, hormális esetben" évi 1—3 százalékra tehető. Az ennél erőteljesebb, sürgetőbb, dur¬
vább nyomás többnyire már ellentétes hatást vált ki. Az erős frusztráció következtében
a nemzeti önfeladást nemzeti önszerveződési, önrendelkezési törekvés válthatja fel.
Ahogyan fokozódik a nyomás a kisebb-nagyobb létszámú népekre, nemzetekre, nem¬
zetrészekre, úgy erősödhetnek föl azok az érzések, amelyek társadalmi mozgalmak és
törekvések formájában a nemzetek jövőjére vonatkozóan fontos megtartó erőt jelen¬
tenek.
A , nép lelke?
Minden ellenkező elképzeléssel szemben nem a , nép lelke", nem a nemzeti érzés és
tudat az, ami a nemzeti ellentétekhez vezet, hanem a , nép nevében" fellépő hatalmi
törekvések azok, amelyek a meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket, a gazdasági és
kulturális ellentéteket etnikai szintre terelik. Nem önmagában az etnikai identitás jelent
veszélyt, fenyegetést más népekre nézve, hanem az elosztási viszonyokban mutatkozó
szociális, politikai, kulturális ellentétek ilyetén megjelenítése, értelmezése.
Az élet természetes velejárója, hogy egyszerre többféle csoporthoz, közösséghez tarto¬
zunk, más szóval többféle identitással rendelkezünk. Ezeket a szociális identitás¬
kategóriákat feszültségek, konfliktusok generálása nélkül nem lehet egymás fölé és alá
helyezni. Főként nem lehet a konfliktusokat az identitásukhoz ragaszkodó emberek
172