Page 171 [171]
Nem csak kenyérrel él az ember
Hódi Sándor
A nemzet fogalma számos összetevőt, heterogén feltételt foglal magában, amelyeket —
egyebek mellett — történelmi, politikai, szociológiai, filozófiai, pszichológiai aspektus¬
ból lehet vizsgálni. Hivatásomnál fogva a nemzet mibenlétét (létrejöttét, sajátosságait)
én elsősorban pszichológiai szempontból próbálom megragadni.
Az ember a legfőbb értékeket — Isten, nemzet, haza, család, szabadság, igazságosság,
jóság — maga teremti saját maga számára. Ebből kifolyólag szívén viseli őket és saját¬
jaként ragaszkodik hozzájuk. Ez a ragaszkodás feltétele a közösségi kapcsolatoknak,
amelyek csak addig léteznek, amíg vannak emberek, akik hisznek a közösségteremtő
értékekben, és részt vesznek ezeknek a képzeteknek, fogalmaknak, érzéseknek a meg¬
teremtésében és átörökítésében. Ezek a fogalmak és a hozzájuk tapadó képzetek azért
képviselnek nagy értéket az ember számára, mert közösségi alkotás eredményei, ame¬
lyek létrehozásában és fenntartásában a közösség tagjai egyaránt részt vesznek. Magá¬
tól értetődő, hogy az, aki ebben a közös alkotásban nem vesz részt, annak ezek az érté¬
kek nem jelentenek semmit, mesebeszédnek tekinti őket.
A nemzet mint közös alkotás értelemszerűen lelki közösséget hoz létre. A nemzethez
társuló érzés- és tudatvilág ugyanis nemcsak elvont fogalmakat, szubjektív képzeteket,
hiedelmek együttesét jelenti, hanem az emberi viszonyok szabályozó rendszerét is. A
dolgok természeténél fogva az emberek kisebb-nagyobb csoportját jellemző közös
gondolkodásmód, világfelfogás, értékrendszer, kultúra kialakulását hosszas és élénk
vita kíséri. Ez a bonyolult társadalomlélektani folyamat — a nemzeti léttel és az önazo¬
nossággal kapcsolatos képzetek, gondolatok, érzések, elvárások ütköztetése, újrafo¬
galmazása — voltaképpen mindaddig tart, amíg az együvé tartozásnak ez a formája
egyáltalán szerepet játszik az emberek életében. A nemzetfogalom állandó újrafogal¬
mazása, , rekonstrukciója" eredményeként az adott közösség tagjai idővel többé¬
kevésbé hasonló tartalmat és jelentőséget tulajdonítanak közösségüknek, amely ugyan¬
akkor az adott embercsoport sajátos létállapotaként is értelmezhető. Ez az a hit és létál¬
lapot, amit társadalmi szinten egy nép összetartozás-tudataként, az egyedi emberek
felől nézve pedig a személyiség nemzeti én-tudataként szokás körülhatárolni?
A nemzeti közösséget alkotó hit és összetartozás-tudat, amit nemzeti identitasnak ne¬
vezünk, nem az egyénektől elkülönülő társadalomként, külső hatalomként, elvárásként
fogalmazódik meg annak tagjaival szemben, hanem az egyének sajátosságként, az in¬
dividuum abszolút egyediségeként jelenik meg. Ennek az egyediségnek a sajátossága
attól függ, hogy az egyén lelkületének, viselkedésének, érzés- és gondolatvilágának
171