Stranica 167 [167]
OCR
Nationalism — azaz: , Elképzelt közösségek" — azt fejti ki, hogy a modern nemzeteszme lényegében a kapitalizmussal egyszerre alakult ki, de okai csak részben voltak gazdasági (piaci) természetűek." A meghatározó ok a köznyelv nyilvánosság szintjére emelése volt. Ehhez a nyomtatott sajtóra volt szükség, az írni-olvasni tudás elterjedésére, amely — mondja Anderson — megteremtette a , horizontális—szekuláris, keresztidejű közösségek" megszületésének a lehetőségét. A nemzet — ilyen keresztidejű közösség. Vagyis tagjai, habár konkrétan nem ismerik egymást, mégis, a kommunikatív elképzelhetőség nyomán, egymást eleve egyazon közösség tagjainak tekintik. Ennek az alapja nem csupán az, amit a köznapi beszélgetések szintjén is el szokunk mondani — vagyis a közös nyelv, a közös hagyományok és szokások stb. —, hanem az, hogy ennek az együvé tartozásnak a nemzet tagjai egyidejűleg, ismeretlenül is , egymás láttára" tanúbizonyságát tudják adni (a nyilvános ünnepek, megemlékezések alkalmával), illetve, hogy van lehetőségük közösen töprengeni és vitatkozni erről az összetartozásról a nyilvánosság által megteremtett virtuális közös gondolkodásban. Ez utóbbi ma banálisnak tűnik, de nem minden társadalomban és minden korban volt adott az, ami a polgári társadalomban természetessé vált. Az, hogy az olvasni tudó polgárok a reggeli kávé vagy tea mellett, mikor belenéztek az aznapi sajtóba, kaptak egy kis szintézist arról, hogy milyen aznapi eseményekkel és gondokkal néz szembe közösségük, nem csupán a közös feladatok egy (nyitott) katalógusát jelentette. A nyilvánosság egyúttal közös elkötelezettséget is teremtett, hiszen nem csupán tájékoztatta a polgárokat, hogy melyek az éppen megoldandó , közös gondok", hanem biztosította is őket arról, hogy amiről éppen gondolkodnak, és amit éppen fontosnak tartanak, az ugyanabban az időpontban mások számára is fontos és elkötelező feladat, tehát egymásrautaltságot is maga után von. Nos, a gondolkodásnak ezt a láthatatlan szinkronitását, egyidejűségét nevezte Anderson , keresztidejű közösségnek". Ez egyszerre jelentett kötöttséget és szabadságot. A nemzeti létmód, amint Zombory Máté írja találóan Az emlékezés térképei című, 2011-ben megjelent könyvében," egyfajta , képzeleti laboratórium", amelyen belül a nemzet tagjai látszólag szabad ötleteikkel értelmezik újra és teszik otthonossá a maguk számára a nemzeti közösségben való létezés feladatait, gondjait — ez a hovatartozás elpolitizálását jelenti —, de mindeközben fenntartják az identitás , normalizációját", az összetartozás kanonizálása iránti igényt is. Anderson könyvének a címe: Imagined Communities. A cím magyar fordítása talán még az eredetinél is jobban visszadja Anderson értelmezését: az imagined angol szó ugyanis egyaránt fordítható képzeltnek és elképzeltnek. Az igekötős forma, az elképzelt azonban jobban kifejezi azt, amit Anderson mondani akart: a nemzeti identitás a közös képzelet működésének a folyamatosságában és a folyamatosság fenntartásában rejlik. A nemzet tehát nem csupán azt a kulturális képességet jelenti, hogy sok ember egyazon nyelvi-kulturális közösség tagjának tudja képzelni magát, hanem jelenti azon képességek és körülmények sokaságát is, hogy ez az , elképzelés" hosszú távon fenntartható és fennmarad. 167
