Skip to main content
mobile

Heritázs

  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh
PrijavaRegistruj
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Pregled
kzd_000002/0000

Közös dolgaink1

  • Pregled
  • Prikaži metapodatke
  • Prikaži Permalink
Ukupno stranica
474
Kolekcija
Közös dolgaink
kzd_000002/0164
  • Pregled Naslova
  • Stranica
  • Tekst
  • Metapodaci
  • Isečak
Stranica 165 [165]
  • Pregled
  • Prikaži Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Preth.
  • Sledeće
kzd_000002/0164

OCR

A nemzet a 21. században! Bakk Miklós Számos közismertnek tekinthető ok van arra nézve, hogy elgondolkodjunk a nemzeti létmód 21. századi kihívásairól — ezek eredője az, hogy e századot, melyet a globalizáció korának tekintünk, egyben a , nemzetek alkonyának" is nevezzük olykor. Olyan válságjelenségekről van szó, amelyekből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a nemzet mint egyszerre politikai és kulturális közösségi létforma megszűnőben van. Az alábbiakban ennek az álláspontnak néhány érvét veszem szemügyre. Ezek az érvek egyaránt származnak teoretikus előfeltevésekből, valamint a folyamatok megfigyeléséből, és a továbbiakban ezekkel szemben hozok fel néhány ellenérvet. Természetesen a történelemben nincsenek örök kategóriák, azaz nincsenek , örökéletűnek" nevezhető történelmi együttélési formák, intézmények. Ekként a nemzetet sem logikus , örökéletű" közösségformának tekinteni, az egyes nemzeteket pedig különösképpen nem. Viszont úgy vélem, jelentős érvek szólnak amellett, hogy a nemzeti létmód a 21. században is meghatározó marad, de természetesen tartalmában és akár formájában is jelentősen eltérhet attól, ami a 19. században kialakult. Az alábbiakban három ilyen érvet tekintek át. Első érv: a nemzet helyettesíthetetlensége Elgondolható-e a modern világban olyan politikai közösségi létmód, amelyben nincsenek nemzetek? Nem igazán. Az szinte közhely, hogy a demokratikus államok nemzetek nélkül elképzelhetetlenek. De ennél többről van szó. A történelem menetének egyik meghatározó bizonyossága: az államok létezése. Ezt a tényt csak válságos korszakok gondolati konstrukciói próbálták meg felülírni. A 14. században Dante töprengett a világállam gondolatán,? de ez csak jámbor eszmei válasz volt az északolasz városállamok torzsalkodására. Kant 1795-ös, Örök béke című filozófiai tanulmányában úgy vélekedett, hogy a hadseregek feloszlatása és az államok önkéntes és kölcsönös lemondása szuverenitásuk jelentős részéről a legfontosabb lépés lenne a világkormány felé.* Ez volt a világkormány modern eszméjének vagy tervének első megfogalmazása. Nagyon érdekes, hogy innen kezdve ez az eszme igazából csak kiváló fantáziájú írók műveiben élt tovább, illetve bukkant fel időnként: Herbert George Wellsnél, majd Al165

Strukturalno

Custom

Image Metadata

Širina slike
2150 px
Visina slike
3036 px
Rezolucija slike
300 px/inch
Veličina originalnog fajla
1.26 MB
Permalink ka JPG-u
kzd_000002/0164.jpg
Permalink ka OCR-u
kzd_000002/0164.ocr

Privaci

  • Politike privatnosti
  • Kolačići

  • https://facebook.com/tripont

Veb Sajt

  • heritazs.hu
  • phaseone.hu
  • tripont.hu
  • tripont.hu/problog

Kontakt

  • +36 30 462 23 40
  • klinger.gabor@tripont.hu
  • 1131 Budapest,
  • Reitter Ferenc utca 132/J.

  • Copyright © 2023 Tripont Kft.
  • Copyright © 2024 Tripont Kft.

Heritázs

PrijavaRegistruj

Пријављивање корисника

Zaboravio sam šifru
  • Pretraga
  • Kolekcije
Српскиsr
  • Englishen
  • Magyarhu
  • Serbo-Croatiansh