Stranica 165 [165]
A nemzet a 21. században!
Bakk Miklós
Számos közismertnek tekinthető ok van arra nézve, hogy elgondolkodjunk a nemzeti
létmód 21. századi kihívásairól — ezek eredője az, hogy e századot, melyet a globalizá¬
ció korának tekintünk, egyben a , nemzetek alkonyának" is nevezzük olykor.
Olyan válságjelenségekről van szó, amelyekből sokan azt a következtetést vonják le,
hogy a nemzet mint egyszerre politikai és kulturális közösségi létforma megszűnőben
van. Az alábbiakban ennek az álláspontnak néhány érvét veszem szemügyre. Ezek az
érvek egyaránt származnak teoretikus előfeltevésekből, valamint a folyamatok megfi¬
gyeléséből, és a továbbiakban ezekkel szemben hozok fel néhány ellenérvet. Termé¬
szetesen a történelemben nincsenek örök kategóriák, azaz nincsenek , örökéletűnek"
nevezhető történelmi együttélési formák, intézmények. Ekként a nemzetet sem logikus
, örökéletű" közösségformának tekinteni, az egyes nemzeteket pedig különösképpen
nem. Viszont úgy vélem, jelentős érvek szólnak amellett, hogy a nemzeti létmód a 21.
században is meghatározó marad, de természetesen tartalmában és akár formájában is
jelentősen eltérhet attól, ami a 19. században kialakult.
Az alábbiakban három ilyen érvet tekintek át.
Első érv: a nemzet helyettesíthetetlensége
Elgondolható-e a modern világban olyan politikai közösségi létmód, amelyben nincse¬
nek nemzetek? Nem igazán.
Az szinte közhely, hogy a demokratikus államok nemzetek nélkül elképzelhetetlenek.
De ennél többről van szó.
A történelem menetének egyik meghatározó bizonyossága: az államok létezése. Ezt a
tényt csak válságos korszakok gondolati konstrukciói próbálták meg felülírni. A 14.
században Dante töprengett a világállam gondolatán,? de ez csak jámbor eszmei válasz
volt az északolasz városállamok torzsalkodására. Kant 1795-ös, Örök béke című filo¬
zófiai tanulmányában úgy vélekedett, hogy a hadseregek feloszlatása és az államok
önkéntes és kölcsönös lemondása szuverenitásuk jelentős részéről a legfontosabb lépés
lenne a világkormány felé.* Ez volt a világkormány modern eszméjének vagy tervének
első megfogalmazása.
Nagyon érdekes, hogy innen kezdve ez az eszme igazából csak kiváló fantáziájú írók
műveiben élt tovább, illetve bukkant fel időnként: Herbert George Wellsnél, majd Al¬
165