Page 149 [149]
látom, mert ma az állampolgároknak joguk van tudatos döntést hozni, vagyis saját et¬
nikai identitásukat meghatározni, megvallani és megélni; emiatt hátrányos megkülön¬
böztetés sehol sem éri őket. Az állampolgári identitasnak és az etnikai identitasnak
nem kell egybeesnie.
Eriksen meghatározása szerint , az identitás önmagunkkal való azonosságot, ugyanak¬
kor másoktól való különbözőséget jelent"? Ám ez a különbözőség ma büszkeség és
nem diszkrimináció forrása. Napjainkban nincs olyan társadalmi interakció (mint pél¬
dául az 1910-es évek végén az USA-ban volt), amely miatt az egyénnek le kellene
tagadnia vagy el kellene rejtenie etnikai identitását. Az Amerikai Egyesült Államok¬
ban, Kanadában és Ausztráliában — noha eltérő módon és mértékben — bátorítják és
támogatják az etnikai és kulturális diverzitast. Az egyén az etnikai identitásának fel¬
adása, elvesztése nélkül is integrálódhat a multikulturális társadalmakba, azonosulhat a
többségi értékrenddel.
Eriksen mutatott rá arra is, hogy egy személynek minden probléma nélkül lehet egy¬
szerre kettő vagy akár több identitása is. Hiszen az etnikai azonosság, az identitás ön¬
kéntes, választott azonosulás a származással," ez pedig nem igényli a magyar nyelvtu¬
dást. Tehát ahhoz, hogy valaki magyarnak (is) érezze magát, nem kell magyar nyelven
tudnia: angolul, spanyolul vagy portugálul is meghatározhatja önmagát magyarnak (is).
A ReConnect Hungary képzésre 2014-ben és 2015-ben jelentkező másod-, harmad-,
negyed- és ötödgenerációs fiatalok 88%-a az angol nyelven megírt esszéjében kifejezte
magyar etnikai identitását is. A beszélgetések és a strukturált mélyinterjúk során va¬
lamennyi adatközlő, első- és másodgenerációsok egyaránt etnikai azonosságának meg¬
határozásakor valamilyen formában magyar identitásukat is kinyilvánították: , amerikai
magyar", ,magyar Amerikában", ,kanadai magyar", , székely magyar", , délvidéki
magyar Kanadában", , ausztráliai magyar", ,,100%-ig magyar, 20%-ig brazil”, ,,Ma¬
gyarnak igen. Amerikainak is valamennyire... Mindkettő. Nem úgy, hogy amerikai
magyar vagy magyar amerikai, hanem mindkettő.", , Magyar vagyok, amikor ott va¬
gyok, amerikai vagyok, amikor itt vagyok", , Ki merem jelenteni, hogy ízig-vérig ma¬
gyarnak érzem magam. Nem azért, mert nem tudtam beilleszkedni, hanem mert fontos
volt, hogy megtartsam a magyarságomaf" , Magyar vagyok. Nincs mese. Legfeljebb
arról van szó, hogy amerikai magyar", , Mindenképpen magyar, kanadai magyar’,
, Kanadai magyar, elsősorban magyar és utána kanadai".
Bartha Csilla megállapította, hogy , az Egyesült Államokban élő magyar közösségek az
emigráns kétnyelvűség fogalmával fedhetők le. Vagyis az út a magyar egynyelvűségtől
egy alig két nemzedéket kitevő kétnyelvű állapoton át az angol egynyelvűségig vezet.
Tény, hogy a harmadik-negyedik generáció számára a magyar nyelv már nem tölt be
elsődleges identitásjelölő szerepet. Helyette olyan másodlagos szimbólumok kerülnek
előtérbe, mint a magyar ruha, az ünnepek, a zene és az étkezési szokások". Ez a meg¬
állapítás napjainkban nemcsak az USA-ban élő magyarokra igaz, hanem Kanada,
Ausztrália és részben Latin-Amerika magyar közösségeire is. Latin-Amerikában a má¬
149