OCR
és az USA-ban élő, 2014-ben és a 2015-ben a ReConnect Hungary — Birthright képzésre jelentkező fiatal angol nyelven írt esszéjét. 2014. június 20. és 2014. december 31. között magyar és angol nyelvű on-line kérdőíves felmérést végeztem. (Ez a felmérés egy olyan előkutatás, pilot study volt, amely alapján megkezdtem a kvalitatív feltárást, az interjúzást. Ennek a vizsgálatnak az eredménye segített abban, hogy fókuszáltan, koncentráltan kérdezhessem alanyaimat.) Sehol sem létezett elérhető adatbázis ezért e munka keretében, saját, valamint más forrásokban meglévő hiányos címtárakat és kapcsolatrendszereket szisztematizáltam. Ennek eredményeképpen 1.000 elemet tartalmazó tengeren túli adatbázist alakítottam ki. Nem csupán egy aktualizált, válogatott címtár összeállítását végeztem el, hanem a tevékenységek lényegét is jelző, annotált útmutatót készítettem. Az adatfelvétel 2011. december 1-je és 2012. június 30-a között történt. A kérdőívet 658, a fenti adatbázisban szereplő, e-mail címmel rendelkező intézménynek küldtem el elektronikus levél formájában, magyar és angol nyelven. Több szervezet vezetője jelezte, hogy a kérdőívet tagjaiknak kiküldte. Interjút készített velem a kanadai magyar televízió Magyar Képek című adása és az ausztráliai Magyar Rádió Mozaik Sydney, amelyekben a kérdőív kitöltésére kértem a nézőket, hallgatókat. Éltem a közösségi média lehetőségeivel is: saját Facebook-profilomon, valamint számos tengeren túli szervezet és Facebook-csoport oldalán megosztottam a kérdőívet. A magyar nyelvű kérdőívet 107 fő (71%), az angol nyelvüűt 43 fő (29%), összesen 150 fő töltötte ki.A válaszolók 48%-a az USA-ban, 25%-a Kanadában, 20%-a Ausztráliában, 6%-a LatinAmerikában és 1%-a Új-Zélandon élt. A munka kezdetén az elemzés során felmerülő kulcsfogalmakat értelmeztem. A migráció, kivándorlás, emigráció, diaszpóra, identitás, etnicitás, asszimiláció kategóriák fogalmi hálóba rendezve segítik az értelmezést és elemzést. Ezután elemeztem a hét kivándorlási hullám (1849-1867, 1867—1914 és Trianon, a két világháború között, a II. világháború után, 1956 novembere — 1957 tavasza, 1957—1991, 1991-től napjainkig) történetét, főbb jellemzőit. A magyar diaszpóra történeti hátterének vizsgálata azért is szükséges, mert a kivándorlási hullámok eltérő okainak és körülményeinek nagyon komoly következményei vannak az asszimiláció, a magyarságtudat, az identitás és a Magyarországhoz fűződő viszony dimenzidiban. Tehát sem az emigráció, sem a dis-szidensek csoportja nem homogén és a sokszínűség az utódokra, a harmad-, negyed-, és ötödgenerációra is igencsak jellemző. Harmadik lépésként részletesen vizsgáltam a magyar etnikai identitás alakulását a kivándorlási hullámokkal összefüggésben, kronologikus sorrendben. A különböző időszakokban ugyanis eltérő társadalmi hátterű egyének, más-más okok miatt döntöttek szülőföldjük elhagyása mellett. A heterogenitás pedig az utódokra is jellemző. Mindezeknek komoly következményei vannak a magyarságtudat alakulására. Ezután részletesen bemutattam a magyar és a magyar származású emberek etnikai identitásának megnyilvánulási, megélési tereit, lehetőségeit a tengerentúlon. Ezek a kivándorlás időpontjától függően a következők: magyar kolóniák, szervezetek (egyesü147