Page 147 [147]
és az USA-ban élő, 2014-ben és a 2015-ben a ReConnect Hungary — Birthright képzés¬
re jelentkező fiatal angol nyelven írt esszéjét.
2014. június 20. és 2014. december 31. között magyar és angol nyelvű on-line kérdő¬
íves felmérést végeztem. (Ez a felmérés egy olyan előkutatás, pilot study volt, amely
alapján megkezdtem a kvalitatív feltárást, az interjúzást. Ennek a vizsgálatnak az
eredménye segített abban, hogy fókuszáltan, koncentráltan kérdezhessem alanyaimat.)
Sehol sem létezett elérhető adatbázis ezért e munka keretében, saját, valamint más for¬
rásokban meglévő hiányos címtárakat és kapcsolatrendszereket szisztematizáltam. En¬
nek eredményeképpen 1.000 elemet tartalmazó tengeren túli adatbázist alakítottam ki.
Nem csupán egy aktualizált, válogatott címtár összeállítását végeztem el, hanem a te¬
vékenységek lényegét is jelző, annotált útmutatót készítettem.
Az adatfelvétel 2011. december 1-je és 2012. június 30-a között történt. A kérdőívet
658, a fenti adatbázisban szereplő, e-mail címmel rendelkező intézménynek küldtem el
elektronikus levél formájában, magyar és angol nyelven. Több szervezet vezetője je¬
lezte, hogy a kérdőívet tagjaiknak kiküldte. Interjút készített velem a kanadai magyar
televízió Magyar Képek című adása és az ausztráliai Magyar Rádió Mozaik Sydney,
amelyekben a kérdőív kitöltésére kértem a nézőket, hallgatókat. Éltem a közösségi
média lehetőségeivel is: saját Facebook-profilomon, valamint számos tengeren túli
szervezet és Facebook-csoport oldalán megosztottam a kérdőívet. A magyar nyelvű
kérdőívet 107 fő (71%), az angol nyelvüűt 43 fő (29%), összesen 150 fő töltötte ki.A
válaszolók 48%-a az USA-ban, 25%-a Kanadában, 20%-a Ausztráliában, 6%-a Latin¬
Amerikában és 1%-a Új-Zélandon élt.
A munka kezdetén az elemzés során felmerülő kulcsfogalmakat értelmeztem. A migrá¬
ció, kivándorlás, emigráció, diaszpóra, identitás, etnicitás, asszimiláció kategóriák fo¬
galmi hálóba rendezve segítik az értelmezést és elemzést. Ezután elemeztem a hét ki¬
vándorlási hullám (1849-1867, 1867—1914 és Trianon, a két világháború között, a II.
világháború után, 1956 novembere — 1957 tavasza, 1957—1991, 1991-től napjainkig)
történetét, főbb jellemzőit. A magyar diaszpóra történeti hátterének vizsgálata azért is
szükséges, mert a kivándorlási hullámok eltérő okainak és körülményeinek nagyon
komoly következményei vannak az asszimiláció, a magyarságtudat, az identitás és a
Magyarországhoz fűződő viszony dimenzidiban. Tehát sem az emigráció, sem a dis-¬
szidensek csoportja nem homogén és a sokszínűség az utódokra, a harmad-, negyed-,
és ötödgenerációra is igencsak jellemző.
Harmadik lépésként részletesen vizsgáltam a magyar etnikai identitás alakulását a ki¬
vándorlási hullámokkal összefüggésben, kronologikus sorrendben. A különböző idő¬
szakokban ugyanis eltérő társadalmi hátterű egyének, más-más okok miatt döntöttek
szülőföldjük elhagyása mellett. A heterogenitás pedig az utódokra is jellemző. Mind¬
ezeknek komoly következményei vannak a magyarságtudat alakulására.
Ezután részletesen bemutattam a magyar és a magyar származású emberek etnikai
identitásának megnyilvánulási, megélési tereit, lehetőségeit a tengerentúlon. Ezek a
kivándorlás időpontjától függően a következők: magyar kolóniák, szervezetek (egyesü¬
147