Stranica 146 [146]
diaszpórában létezik a kettős vagy többes etnikai identitás, magyar nyelvtudás nélkül is
van magyar etnikai identitás.
Dolgozatomban azon országokban élő magyarok és magyar származású emberek etni¬
kai identitását és annak megnyilvánulási színtereit vizsgálom, amelyekben történetileg
alakult ki a diaszpóra, tehát a kutatási célterületek az Amerikai Egyesült Államok, Ka¬
nada, Latin-Amerika (elsősorban Argentína, Brazília, Venezuela) és Ausztrália. Nem
tárgya kutatásomnak az ázsiai, dél-afrikai magyarság és Új-Zéland esetében is csak
kitekintő megjegyzéseket teszek. A vizsgált időszak: 1849—2015.
Kutatási módszerek
Munkám során a történeti, speciális szakirodalmi művek áttekintésén kívül szépiro¬
dalmat, esszéket, statisztikákat tanulmányoztam és hasznosítottam. Vizsgáltam a helyi
közösségek dokumentumait: évkönyveket, jubileumi kiadványokat, újságokat, fotókat,
gyűjteményeket és archívumokat. Összegeztem a mások által végzett kutatások isme¬
retanyagát is.
Mindezek empirikus kiegészítéseként 2005 és 2014 között kvalitatív terepmunkát vé¬
geztem, amely során kétszer, 2005-ben és 2008-ban három hetet Ausztráliában és egy
hetet Új-Zélandon, 2009-ben és 2014-ben két-két hetet Kanadában, 2009-ben pedig öt
hetet az USA-ban töltöttem. Részt vettem többek között magyar identitás témájú kon¬
ferenciákon, istentiszteleteken, miséken, különböző ünnepségeken és rendezvényeken,
cserkészfoglalkozáson, hétvégi magyar iskolai órán, színi előadáson, baráti találkozón.
A terepkutatások, résztvevő megfigyelések alkalmával jegyzeteket készítettem, naplót
vezettem.
A terepmunka, valamint a résztvevő megfigyelések és a kutatás során strukturált, fóku¬
szált mélyinterjúkat készítettem magyar nyelven, a tengeren túli magyar intézmények
tisztségviselőivel, illetve olyanokkal, akik régóta a helyi közösség tagjai, vagy a ma¬
gyar vonatkozású kérdésekről alapos ismereteik vannak. Ötven interjút, közel 20 óra
terjedelemben, hangfelvételen is rögzítettem. Az adatközlők lakóhelyük megoszlása
szerint 48%-uk az USA-ban, 30%-uk Kanadában, 14%-uk Ausztráliában, 8%-uk Latin¬
Amerikában él. Az interjúalanyok vándorlástörténete eltérő időpontban kezdődött. Volt
olyan, aki a II. világháború után fiatal felnőttként, többen pedig szüleikkel, kisgyer¬
mekként hagyták el az országot. Beszéltem 1956-os menekülttel, az 1970-es években
, disszidáltakkal", közvetlenül a rendszerváltás előtt, valamint a 2000-es évek elején és
végén kivándorlókkal is. Interjút készítettem olyan másodgenerációsokkal is, akik már
az USA-ban, vagy Kanadában születtek. A megkérdezettek 54%-a férfi és 46%-a nő
volt, tehát arányuk közel azonos.
2012 óta programszervezőként részt veszek az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapít¬
vány (HHRF) által évente egyszer, az észak-amerikai magyarság fiatal felnőtt tagjai
számára, Magyarországon megvalósuló, ReConnect Hungary — Magyar Birthright
Program című képzés megvalósításában. A kutatásom során elemeztem 51 Kanadában
146