Egy nem európai kampány:
a 2018-as parlamenti választások!
, Kihez kell a propagandának szólnia? A tudományos intelligenciához, vagy pedig a
kevésbé képzett tömegekhez? Mindig csak a tömegek felé kell irányulnia! A propagan¬
da feladata nem az egyesek tudományos kiképzése, hanem a tömegnek bizonyos tények¬
re, eseményekre, szükségszerűségekre stb. való figyelmessé tétele, úgy, hogy azok je¬
lentősége a tömeg érdeklődésének középpontjába kerüljön. (...) Minél nagyobb az a
tömeg, amelyre hatást kell gyakorolnia, annál kevésbé legyen magas a propaganda
szellemi színvonala. (...) A tömeg felvevőképessége nagyon korlátolt. Értelme kicsiny
és éppen ezért nagy a feledékenysége. Ezekből a tényekből kifolyólag tehát minden
hathatós propaganda csak néhány pontra kell, hogy szorítkozzék, ezt a néhány pontot
és néhány tételt addig kell vezérszavakban ismételnie, amíg az utolsó is megérti ebből
a szóból azt, amit akarunk. (...) minden bedolgozandó kérdés tekintetében teljesen
szubjektív, egyoldalú állásfoglalásra van szükség."
,4 nép lelkét csak akkor sikerül megnyernünk, ha saját célunkért való pozitív kiizdel¬
műünkön kívül egyúttal tönkretesszük ellenfeleinket. A nép az ellenfél könyörtelen tama¬
dásában a küzdelem jogos voltának bizonyítékát, míg az ellenféllel való megalkuvás¬
ban a bizonytalanság és jogtalanság jelét látja."
A 2018-as parlamenti választások lebonyolítása a 2011-es választási, illetve a 2013-as
választási eljárási törvény alapján történt. Ezek értelmében a választás vegyes (egyéni
és listás) és egyfordulós volt. A 199 fős parlamentbe 93 képviselő az országos lista
alapján, 106 fő pedig az egyéni választókerületekből kerülhetett be. Az előfeltételek
közül az ajánlások rendszerében a jelölteknek mindössze 500 ajánlást kellett össze¬
gyűjteniük, míg a pártoknak 13.500-at. Országos listát az a párt állíthatott, amely leg¬
alább 27 körzetben (9 megye és egy budapesti) indított jelöltet. (A választópolgár vi¬
szont több személyt, illetve pártot is jelölhetett — s mint később kiderült, az ajánlásokat
adták-vették, valamint fiktív nevek is szerepeltek azokon.) A töredékszavazatok elosz¬
tása esetében ismét a , győztes kompenzáció" elve érvényesült, vagyis a győztes is
kaphatott újabb mandátumot, mandátumokat (a Fidesz esetében ez plusz öt főt jelentett a
parlamentben). A külföldön élő magyar állampolgárok is szavazhattak listára. 2018 ele¬