Stranica 101 [101]
És végül, globális szinten a világ mai állapotának is jobban megfelel a nemzet diszkur¬
zív fogalma. Nem valószínű ugyanis, hogy a mobilitás a következő években csökken
majd, ahogy a migrációs nyomás is minden bizonnyal erősödni fog. Az országba érke¬
zőket és az országot elhagyókat is ugyanannak a nemzetnek kell integrálnia, márpedig
mindenki szívesebben válik tagjává egy olyan közösségnek, amely kereteinek kialaki¬
tásánál maga is szót kaphat. Ez egy inkluzív jellegű nemzetfogalmat implikal, amely
lehetővé teszi az egészségesebb társadalomfejlődést, és hosszabb távon hozzájárul a
nemzet hagyományos értékeinek megmaradásához napjaink gyorsan változó világában.
A nemzet diszkurzív fogalma tehát egy össztársadalmi alkotási folyamatként létrejött
közösséget jelöl, amelynek tartalmi elemeit maga a közösség határozza meg, határai
elmosódóak, és amelynek öncélú politikai megszervezése gyakorlatilag lehetetlen.
Mindennek alapvető feltétele volna az állam önkorlátozása az identitáspolitika terén,
az állampolgári nevelés meghonosítása, a szabad és felelősségteljes diskurzus keretei¬
nek védelme, és a sérülékeny társadalmi csoportok megerősítése — végső soron a társa¬
dalom megerősítése az állammal szemben. A cél tehát fáradságos aprómunkával, a
társadalom mélyrétegeiben újjáalkotni a 20. századi rezsimek által lebontott társadalmi
szerződést, amelynek révén a szűkebb és tágabb közösségek képesek az önszabályo¬
zasra.*° Ez annál is inkább fontos, hiszen egy erős társadalom a legnagyobb történelmi
kataklizmák idején, az államapparátus megrendülése ellenére is képes arra, hogy meg¬
őrizze nemzeti kultúráját és sajátos politikai szerveződését."
2018. 07. 14.
1. Habermas, Jürgen: A posztnemzeti állapot. Politikai esszék. L’Harmattan — Zsigmond Király
Főiskola, Budapest, 2006. 75-76.
2. Vö.: Bibó István: A magyar társadalomfejlődés és az 1945. évi változás értelme. In: Válogatott
tanulmányok, II. kötet. Magvető, Budapest, [1986.] 491-492.
3. Az összképen a polgári körök által sok helyütt felvállalt kulturális és karitatív tevékenység is alig
javít.
4. 2011. évi CLXXV. (XII.14.) törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek működéséről és támogatásáról
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A 1100175.TV] (2018.05.12.); 2017. évi LXXVI. törvény
(VI.19.) a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról
[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid-A1700076.TV ×hift=fffffff4 &txtreferer=00000001.TXT]
5. Csanady Andras: A spekuláns emberei. Figyelő, 2018. apr. 11.; Szakács Arpad: Folytatódik a
rettegők cirkusza. Magyar Idők, 2018. apr. 26. [https://magyaridok.hu/velemeny/kinek-a-kulturalis¬
diktaturaja-iv-resz-3035899/] (2018.05.19.); A Fidesz-KDNP néven nevezi a Soros-szervezeteket.
Origo.hu, 2018. jun. 12. [http://www.origo.hu/itthon/20180612-hollik-el-fognak-menni-a-tobbi¬
bevandorlasparti-szervezethez-is.html] (2018.06.19.) ; Bevandorlas, homoszexuálisok jogai és
101