Stranica 95 [95]
Egy diszkurzív nemzetfogalom felé
Erdős Zoltán
Közhelyes megállapítás, hogy a globalizáció korában a nemzet fogalmát súlyos kihívá¬
sok érik. Sokan tartanak attól, hogy a nemzetközi szinten működő civil és politikai
szervezetek, a multinacionális vállalatok és a globális kereskedelmi kapcsolatok, a
földgolyó egészét behálózó kommunikációs rendszerek világában fölbomlanak a ha¬
gyományos kapcsolati minták, a tradicionális közösségek. Félő, hogy az új konstelláci¬
óban nem marad hely a nemzeti keretek számára, hogy azok szerepét más, ma még
talán nem is ismert alakzatok vehetik át.
A kihívásra adott válaszlehetőségek ideáltipikus formáit Jürgen Habermas írta le. Az
egyik szélső értéket a posztmodern neoliberalizmus modellje képviseli, amely a nem¬
zetallamokat posztnacionális hálózatokkal helyettesítené: , a teriileti és társadalmi
határok megnyitását két irányba ható emancipációként üdvözli: egyrészt mint az ura¬
lom alá vetettek felszámolását az állami szabályozás normalizáló hatása alól, másrészt
mint az egyének megszabadítását egy nemzeti kollektíva magatartásmintájához való
asszimiláció kényszerétől." A másik lehetséges választ a protekcionista modell jelenti,
amely gátolná a hagyományos életformákat fellazító globális információáradatot, fé¬
kezné a munkaerő-áramlást és a migrációt, és nem riad vissza az államhatalom repres-¬
szív eszközeinek alkalmazásától sem.!
Magyarországon a libertinus modell sosem jutott egyeduralkodó pozícióba. 2010 óta
viszont a protektcionista modell — a kormánypárt saját meghatározása szerint illiberális
állam, más elemzők szavaival vezérdemokrácia, populista vagy autokrata kormányzás —
erősödik, ezért ennek társadalom- és nemzetképével érdemes behatóbban foglalkozni.
A nyugat-európai társadalomfejlődés kulcsszereplői a , szabadság kis körei": ezek ki¬
egyensúlyozott fejlődése kizárja a hatalomkoncentrációt, az egyoldalú függőségi vi¬
szonyok kialakulását, és az állammal szemben a társadalom kezébe adja a politikai
erőtér, a politikai közösség, ennek folyományaként pedig a politikai értelemben vett
nemzet kialakítását.?
Magyarországon evvel éppen ellentétes folyamat játszódott le, itt a , szabadság kis kö¬
reivel" szemben a politikai alrendszer vált domináns szereplővé. Az első lépést a társa¬
dalom politikai alapú megszervezése felé 2002-ben tette meg a nem sokkal korábban
ellenzékbe szorult Fidesz. A polgári körök a civil önszerveződés látszatával, de nyílt
központi utasításra jöttek létre; a fő cél mindvégig a szavazótábor megszervezése és
ellenőrizhetőségének biztosítása volt.* A civil társadalom megroppantásának folyama¬
95