Stranica 87 [87]
rozó dimenzidit: rendiség, fajiság, kereszténység, amelyekből törvényszerűen következik
a kirekesztés, a , valakivel? szembeni állandó konfliktusos önmeghatározás igénye.
Az államszocializmus nem sokat változtatott ezeken a beidegződéseken. Hozzáadta az
internacionalizmust és az osztálykategóriákat, ellenben a saját kiválóságnak és felsőbb¬
rendűségnek a meggyőződése búvópatakként átvészelte az államszocializmust. Sőt ez
még a Kádár-korszakban is felszínre tört (a magyar államszocializmus is különb volt,
mint a többi!). A szovjet jelenlét pedig kézenfekvő magyarázat volt mindenre.
Merre az arra?
A rendszerváltozást követően a magyar társadalom fokozatosan visszatért a második
világháborút megelőző nemzetfelfogáshoz. Ma már újra ez vált uralkodóvá. Törvény¬
szerű, hogy a társadalom szétszakad, hiszen ebbe a nemzetfogalomba csupán a lakos¬
ság egy meghatározott része fér bele; ezzel a társadalom egésze nem tud azonosulni. A
nagy kérdés tehát az: miképpen lehetséges pótolni egy elmaradt nemzetfejlődést egy
globalizálódó világban úgy, hogy az adott ország határain belül egy élhető társadalom
létezhessen?
A Kárpát-medencének kétséget kizáróan van jövője, mert a történelem tanúsága szerint
minden tér betöltésre kerül. A kérdés az, hogy milyen lesz Magyarország és a magya¬
rul beszélő lakosság jövője ebben a térségben? Erről kellene értelmes, indulatoktól
mentes vitát folytatni!
2017. 10. 17.
1. Popély Gyula: Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918¬
1945. Budapest, 1991. 11.
2. Magyar Újság, 1867. máj. 26.
87