Stranica 81 [81]
Nemzet-e a magyar nemzet?
Jakab Attila
Popély Gyula Népfogyatkozás című művében a következőket írja: , 4 nemzeti hovatar¬
tozás, a nemzetiség fogalmának reális, kielégítő pontosságú meghatározása valóban
legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. A nemzetiség voltaképpen egy összetett, bonyo¬
lult, objektív és szubjektív momentumok által determinált állapot. Objektív meghatáro¬
zása konkrét, külső ismertetőjelek alapján rendkívül nehéz, esetenként szinte lehetetlen.
Nemzeti hovatartozást, nemzetiséget meghatározó objektív tényező lehet például a kö¬
zös leszármazás, egy közös terület birtoklása, azonos vagy hasonló antropometrikus
jelleg, azonos nyelv stb. Ezek között kétségkívül a nyelv a nemzetiség legkifejezőbb —
bár korántsem kizárólagos — objektív ismertetőjegye. Az említett objektív tényezőkön
kívül azonban szubjektív mozzanatok is meghatározó szerepet játszhatnak — és játsza¬
nak is — a nemzeti hovatartozás, a nemzetiség meghatározásában. Ilyenek például a
közös történelmi múlt és a hagyományok vállalása, az érzelmi kötődés, a kulturális
közösség, a vallásfelekezeti szempontok, a társadalmi szolidaritás, az osztályérdek,
esetleg bizonyos világnézeti, politikai vagy államjogi törekvésekkel való azonosulás,
illetve az azokkal való szembehelyezkedés stb. Az objektív és szubjektív tényezők ös-¬
szessége végül kialakít egy bizonyos — sokszor definiálhatatlan, az ember lelki világá¬
nak mélységeiből fakadó — összetartozás-tudatot, amely az élet mindennapjaiban egy
népi közösséghez való tartozás érzéseként, nemzeti éntudatként jelentkezik."
A kárpát-medencei magyarság vonatkozásában — mindennemű politikai retorika ellené¬
re — ez az együvétartozás-érzés, nemzeti éntudat alapvetően hiányzik. Vajon mi ennek
az oka? Megítélésem szerint az, hogy a kárpát-medencei magyarság kimaradt a 19.
században elindult nemzetfejlődésből. A magyarul beszélő, ellenben különböző társa¬
dalmi rétegekhez és osztályokhoz tartozó lakosság soha nem volt képes egységes nem¬
zetté fejlődni. A máig ható feudális társadalmi berendezkedés, a beidegződött paterna¬
lista és nepotista hagyományok, valamint az önfelmentő és bünbakkereső közgondol¬
kodás ezt sikeresen megakadályozta. Kárpát-medencei magyar viszonylatban nem an-¬
nyira nemzeti, hanem sokkal inkább nacionalista diskurzusokról beszélhetünk, ame¬
lyeknek rendre az volt — és mind a mai napig az — a feladata, hogy a mindenkori politi¬
kai vezetés által megoldani nem kívánt társadalmi problémákról elterelje a figyelmet.
Történelem másképpen
Miután a keresztény seregek visszafoglalták Budát (1686) és kiűzték a törököket Ma¬
gyarországról, a Habsburg-uralkodóház — igazi bizánci mintára — sajátjaként osztogatta
81