Stranica 78 [78]
68. Az Eckhart-vita 1931-ben zajlott jórészt közjogászok és történészek között.
69. Törő László David: Az ,,Eckhart-vita”. Eckhart Ferenc 1931-es programtanulmányának kortárs
visszhangja. Aetas, 31(2016): 4. sz. 68.
70. Egri Gábor — Csunderlik Péter: Szekfű Gyula arcai. Hadszíntér és Hátország. Hn., É.n.
[http://elsovh.hu/szekfu-gyula-arcai](2018.07.05.)
71. Szekfű Gyula: Mit vétettem én? Ki gyalázta Rákóczit? Dick M., Budapest, 1915.; Korábbi írása
végén szerepel egy lábjegyzetben hivatkozás Jaszira, és Szekfű kijelenti, hogy elhatárolódik a ,,tér¬
ténelmi materializmustól". Szekfű Gyula: Felelet a száműzött Rákóczi dolgában. Budapest, 1914.
12.
72. Borbándi: A magyar népi mozgalom i.m. 196.
73. Jászi Oszkár publicisztikája i.m. 434-448.
74. Halász Gábor válogatott írásai. Magvető, Budapest, 1977. 304.
75. Nagy J. Endre: A nemzetlegitimitás napszámosa. Valóság, (1985): 8. sz. 107-110.; Nagy J. End¬
re: Elhajló pályaképek. In: A hatalom humanizálása. Szerk.: Dénes Iván Zoltán. Tanulmány Kiadó,
Pécs, 1993. 84-90.
76. Id.: Nagy: A nemzetlegitimitás i.m.
77. Id.: Nagy: A nemzetlegitimitás i.m.
78. Erdei: A magyar társadalom i.m. 304.
79. Erdei: A magyar társadalom i.m. 319.
80. Huszár Tibor: A magyar szociológia története. Osiris, Budapest, 2015. 15.
81. Mezei András: Megkérdeztük Keresztury Dezsőt — él-e még a magyar dzsentri? Élet és Iroda¬
lom, 21(19779: 46. sz. 3.
82. Erdei Ferenc: A magyar értelmiség útja. In: Új szellemi front. Szikra, Budapest, 1945. 33-38.
83. Demokrácia. A Pázmány Péter Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadása, Budapest,
1945.
84. Babits — Juhász — Kosztolányi levelezése. Akadémiai Kiadó, Bp., 1959. 113-114.; Id.: Litván:
Magyar gondolat i.m. 23.
85. Litván: Magyar gondolat i.m. 22.
86. Litván: Magyar gondolat i.m. 23.
87. Babits Mihály: Pajzzsal és dárdával. In: Esszék, tanulmányok, 2. kötet. Szépirodalmi Könyvki¬
adó, Budapest, 1978. 607.
88. Babits: Pajzzsal és dárdával i.m. 620-621.
89. Polanyi, Michael: Personal Knowledge. Towards a Post-Critical Philosophy. The University of
Chicago Press, Chicago, 1962. 227.
90. Polányi Mihály filozófiai írásai. Atlantisz, Budapest, 1992. 97-114.
91. , Az a bolsevik, aki rájön, hogy cselekedete nem forradalmi volt, mint ahogy feltételezte, hanem
összhatását tekintve ellenforradalmi, rosszabb a maga és mások szemében a bűnözőknél is: nincs
többé joga az élethez, vége van." És a koncepciós perekről: ,,A vádlottak viselkedése csak azok
78