Oldal 71 [71]
szív és antinacionalista küzdelemnek, anélkül azonban, hogy a nacionalizmus dzsentri
változatával (...) ekkor, akár később teljesen szakítani tudtak volna".
De felmerül a kérdés: miért akartak volna szakítani a magyarsággal, aminek semmi
köze sem volt a dzsentroid nacionalizmushoz, mint azt Litván is elismeri. Babits ké¬
sőbb, 1937-ben is világosan szembeszállt a fő népi, Németh László Kisebbségben című
művében megfogalmazott, a magyar kultúrát két részre osztó koncepcióval, mondván:
, Leértékelni, ami a magyar szellemben modern és európai, oly devalváció, mely kol¬
dussá tesz bennünket", majd éppen Szekfit idézi, aki a Németh László fejtegetésére
reagálva megjegyezte, hogy , ki fogunk lyukadni a kelet-európai parasztállamok "élet¬
terében , ahová azonban eljövendő testvéreink, a románok és szlávok gazdagabb múlt¬
tal fognak belépni, mert ők nem fogják feláldozni a saját Kazinczyjukat és Arany Jáno¬
sukat a népi közösség oltárárán."" Babits , pajzzsal és dárdával" száll szembe ezzel a
felfogással, s az írás végén megemlíti, hogy ő tolnai nemesi családból származik, aki¬
ket soha sem fog szégyellni. , Így is közelebb voltak a magyar néphez, mint nagyon
sokan azok közül, akiknek unokái ma a népiséget prédikálják. Abból a művelt, literátus,
gazdálkodó, de vármegyei tisztségeket is viselő magyar köznemességből eredtek, mely
magyar kultúrát, s benne a magyar irodalmat, valamikor megteremtette.”*®
Konzervatív forradalom Európában
S most elérkeztünk napjainkhoz. Kell-e mondani, hogy hajdani centralista—munici¬
palista ellentét a rendszerváltáskor az MDF—SZDSZ dichotómiában terelődött politikai
síkra, majd a két rendszerváltó párt eltűnése után a Fidesz-nem-Fidesz ellentétben tes¬
tesül meg? A Fidesz politikája a tradicionális magyar védelmet testesíti meg: keresz¬
tény kultúra, családcentrikusság és önvédelem a migránsáradat ellen. Mindezzel szem¬
ben áll a nyugat-európai szekularizált, libertariánus, politikai korrektséget valló, multi¬
kulturalista és migrációpárti politikával. Kérdés ez: vajon melyik fog győzni? Egy biz¬
tos: az eredeti Európai Uniót konstruáló alapító atyák — Jean Monnet, Alcide de Gaspe¬
ri, Robert Schumann és Konrad Adenauer — kereszténydemokraták voltak, utóbbi kettő
buzgó katolikus. De Gasperi az olasz kereszténydemokrácia egyik alapítója, antifasisz¬
ta volt, és 1993 óta folyamatban van boldoggá avatása. Jean Monnet azonban valóban
Európai Egyesült Államokat akart, mint híres mondása is (, Nem államokat, hanem
embereket egyesítünk") mutatja.
A 20. század első fele a szocializmus bűvöletében telt el (Polanyi Mihaly: The Magic
of Marxism""). Mint Polányi ábrázolta az európai fejlődést Történelem és remény című
munkájában:" először jött Luther, majd a bibliakritika, majd az egyházkritika, majd a
francia forradalom, amikor az emberek megtapasztalták, hogy az állammal is lehet
kísérletezni, s megszülettek a francia alkotmányok, mind-mind az észből eredeztetve.
Aztán a kiábrándulás: jöttek a nihilisták. Először csak az erénymegvetők (Turgenyev:
Bazarov), aztán a politikai nihilisták (Nyecsajev és az Ördögök Dosztojevkijtől). A
bizonytalanság, amit nehéz elviselni, átcsapott bohémságba. Innen már csak egy lépés
volt a bizonytalan nihilistának elfogadnia a marxizmus tanítását, ami végre rendet, és
71