a különítményes". Bibó István így jellemzi az urbanusokat: ,,a népiek parasztkultusza
már önmagában irritáló és gyanús volt az urbánusok számára, akik túlnyomó részben
német vagy zsidó eredetű családokból származtak, és minden parasztkultusz mögött,
sokszor teljesen alaptalanul, a nemzetből való kirekesztésüket gyanították."
A szemben álló kör a Válasz körül tömörült (melynek főszerkesztője, Sárközi György
zsidó volt), és egyre harcosabban radikalizálódott, mégpedig a baloldal irányában.
1937. március 15-én zászlót bontott a Márciusi Front, majd egy év múlva megalakult a
Nemzeti Parasztpárt. Igaz, hogy ezután jobboldali hullám öntötte el az országot, de
1943-ra újra felemelte fejét a baloldal, és Szárszón egy nagyszabású találkozót hozott
létre.
A népi értelmiségről Bibó István többször írt, az ő gondolatmenetét foglaljuk itt össze.
A népi írókat (Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Nagy Lajos stb.) és népi szociográfusokat
(Erdei Ferenc, Féja Géza, Szabó Zoltán stb.) először is az fogta egységbe, hogy szen¬
vedélyesen szemben álltak a két világháború közti , úri korszakkal". Másfelől össze¬
kapcsolta őket, hogy természetesen illeszkedtek bele a társadalmi felszabadulás ma¬
gyar előzményeinek (Dózsa-felkelés, 1848-as szabadságharc, Petőfi, Táncsics, a füg¬
getlenségi és agrárszocialista mozgalmak) sorába. Ráadásul e harcot nem állították az
osztályszempont, különösen nem a marxista osztályszempont alá, így különböző ér¬
telmiségieket is magukhoz tudtak vonzani. Összekötötte őket a meggyőződés, hogy a
magyarság politikai és emberi szabadságfokát nem a haladottabb munkásosztály hely¬
zetén mérték le, hanem a legelmaradottabb, legelhagyatottabb paraszti tömegeken.
Nem volt bennük romantikus parasztimádat, és bizalmatlanok voltak a racionális, cél¬
szerű nagyüzemi tömegboldogítás modelljével, s ezzel szemben a teljes emberi felsza¬
badítás ügyét képviselték. Végül, anélkül, hogy ezt programszerűen hirdették volna,
összekötötte őket a magyar valósághoz való közvetlenebb, dogmamentes viszony. A
népi értelmiséget egészében a falukutató mozgalom, a népi irodalom, a Válasz és a
Márciusi Front köre alkotta.
Köztes helyzet: magyar viktoriánusok vagy nemzeti—urbánus réteg?
Figyeljünk fel a hajdani bácskai német-magyar tudósra, Fritz Valjavecre, aki az Eck¬
hart-vitat® a század elején a Szekfű könyve körül kibontakozott Rak6czi-vitahoz™
hasonlította. Mint az közismert, Szekfű Gyula A száműzött Rákóczi című, 1913-ban
megjelent munkája óriási vihart kavart." A Huszadik Század köre kiállt mellette, Szek¬
fű azonban elhárította közeledésüket, miközben csatát vívott a jobboldali nacionalis¬
tákkal."
Mindazonáltal történek kísérletek a két tábor kibékítésére, belül maguk között és kívül¬
ről is. Kezdjük az utóbbival. Nem mindenki tartozott valamelyik táborhoz. A ma már
elfelejtett fiatal irodalomtörténész és anglicista Gál István 1934 végén létrehozta az
Apollo című folyóiratot, amely az emberiesség és a magyarság összehangolását tűzte ki
célul, egyesíteni akarván a humanizmust, az európai művelődést, a görög és latin szel¬