Stranica 66 [66]
sorsa, az átcsapás az egyik szélsőségbe, ebben az esetben a baloldaliba: a vörösterror
azon a kommunista vakhiten alapult, hogy győzni fog a világforradalom, létre lehet
hozni az árutermelést kiküszöbölő gazdaságot, és nem lesz jelentősége a határoknak.
Amikor pedig 1919. augusztus 1-jén a Tanácsköztársaság megbukott, jött a másik vég¬
let, fehérterror. , 4 proletárdiktatúra megkínzott áldozatai, vagy azok barátai és hozzá¬
tartozói megtorlásra szomjaztak, és az országban nem volt olyan tekintély, amely őket
ettől visszatarthatta volna. Fegyveres különítmények járták be az országot és üldözni
kezdték a kommunistákat, sok helyen egyetértésben a paraszt lakossággal, amely szin¬
tén meg akarta bosszulni a proletárdiktatúrában elszenvedett sérelmeket azokon, akik
azokat okozták" .? Különösen az antiszemitizmus lángolt fel. , 4 proletárdiktatúra által
keltett antiszemita szellem szintén terjedőben volt és ugyancsak erőszakoskodásokra
vezetett. Az ú. n. fehér terror áldozatai között sok volt a zsidó és voltak, akik minden
zsidóban titkos kommunisták láttak. (...) A zsidóellenes akciók fő fészke már a prole¬
tárdiktatúra kora előtt megalakult "Ébredő Magyarok Egyesülete" volt. A zsidók inzul¬
tálását, amely ebben az időben Budapesten minden éjjel megismétlődött, az egyesület
tagjainak tulajdonították". Nagy szerepet játszott az antiszemitizmus kibontakozásá¬
ban az a tény, hogy a Tanácsköztársaság alatt kinevezett 45 népbiztosnak nagy része
(mégpedig 32 fő) zsidó származású volt, továbbá a háború alatt meggazdagodott zsi¬
dókkal , szemben megnyilatkozott irigység és gyűlölet nagyban fokozta a mindenütt
felburjánzó zsidóellenes hangulatot".
A harmadik nemzedék, a népi mozgalom reformértelmisége
Az I. világháború, ami beletorkollott az őszirózsás forradalomba, majd a Tanácsköztár¬
saságba, amiben a zsidó értelmiség kimagasló szerepet játszott, meghozta az ellenlö¬
kést. Szamuely és a Lenin-fiúk vörösterrorjára jött a különítményesek fehérterrorja,
majd felcsapott az antiszemita hullám, és meghozta az első antiszemita törvényt, a nu¬
merus clausust. A szociológia tudománya ekkor vált , elátkozott tudománnyá", mivel a
Huszadik Század körét és az egész Társadalomtudományi Társaságot felelőssé tették a
kommunista diktatúráért és Trianonért. Csak az 1930-as évekre alakult ki egy új gene¬
ráció, a népi értelmiség, vagyis a népi írók és népi szociográfusok tábora. Őket nevezte
Borbándi Gyula a , harmadik reformnemzedéknek", mely Bibó István szerint ,, egyenle¬
tes fejlődés esetén egy igen gazdag és eredményes politikai reformkor inspirálója lehe¬
tett volna."
De nem lett. Először is azért, mert hozzájárult ahhoz, hogy a fájdalmas kettészakadás a
magyar értelmiségben végbement. A népiekkel ugyanis szemben álltak az urbánusok,
aki jórészt zsidó származásúak voltak, és legalábbis kacérkodtak a marxizmussal. Ide
tartozik mindenekelőtt a Szép Szó című folyóirat köre (Ignotus Pál, Zsolt Béla, de hoz¬
zájuk csatlakozott József Attila is, a kommunista párttal való szakítás után). Az ellentét
a két tábor között talán Németh László egyik cikkével kezdődött, melyben kifejtette a
zsidóknak, hogy maradjanak meg a zsidó témáknál, és főként ne akarják a magyarok
irodalmát kisajátítani. A válasz szerint ,, szomorú, hogy művelt európai köntösből kibújt
66