Stranica 65 [65]
Simone Weil munkássága, Magyarországon pedig Polányi Károly és Polányi Mihály
megtérése."
Miután remélhetőleg sikerült megvilágítani azokat az okokat, amelyek a polgári forra¬
dalomból a kommunizmus extrémizmusahoz vezettek, az is érthetővé válik, hogy ami¬
kor megdőlt a proletárdiktatúra, miért tört fel elemi erővel a restaurációs törekvés. Elő¬
ször 15 elmosódott a különbség a polgári forradalom és a kommunizmus között. Holott
a polgári forradalom sui generis értékekkel bírt. Fenntartotta a magántulajdon eszméjét
és a valláserkölcsi világnézet régi formáját, proklamálta az egyéniség szabad érvénye¬
sülését, és szembeszállt a bolsevizmussal. A forradalom vezérkara erkölcsileg integer
emberekből állt. Céljuk is tisztességes volt: a haza megmentése és a nép felemelése. A
Vix-jegyzék visszautasítása pedig mentesíti őket az országvesztés vádja alól."!
Mindez hiábavaló volt. A két forradalmat egybemosták. A nemzetvesztés ódiuma rá¬
szállt a második reformnemzedék tagjaira is, personae non gratae lettek, holott több¬
ségük már a proletárdiktatúra alatt elmenekült. Mint Juhász Nagy Sándor szomorúan,
de találón írja: ,, Az októberi forradalmat és annak eszméit pedig egyik napról a másik¬
ra elhagyta a nemzet. Csak néhányan siratták és gyászolták, akik lelkik tartalmát tevő
eszméiket temették el vele, csak kevesen őrizték jó emlékezetét, ellenben a nép meg sem
ismerte, mihamar elfeledte és gyakran a bolsevizmussal egyetemben átkozta".
1918. október 31-én győzött az őszirózsás forradalom, november 3-án IV. Károly az
eckartsaui nyilatkozatban lemondott az államügyekben való részvételről és eleve elfo¬
gadta azt a döntést, ami majd Magyarország államformáját meghatározza. November
16-án, amikor az országgyűlés feloszlatta önmagát, a főrendiház pedig ugyanaznap
berekesztette tanácskozását arra való hivatkozással, hogy az országgyűlés sem folytat¬
hatja alkotmányos működését, még ugyanazon a napon — több volt főrendi és képvise¬
lőházi taggal együtt — kikiáltották a köztársaságot." A kormány elnöke Károlyi Mihály
lett." A polgári forradalom azonban nem tudott megküzdeni sem a kommunisták által
folytatott szociális demagógiával, ? sem pedig a történelmi Magyarország területére
betörő cseh, román és szerb csapatokkal," Jászi Oszkár pedig nem tudta elfogadtatni a
román vezetőkkel a keleti Svájc koncepcióját." A bukásban döntő szerepet játszott
egyrészt a háború elvesztése, másrészt az ország Vix-jegyzékben közölt feldarabolá¬
sa." A szociáldemokraták és kommunisták által végbevitt március 21-i államcsíny
Károlyit kész helyzet elé állította, s nem vállalta a vérontást.
A proletárdiktatúra vezetői mindent elkövettek, hogy akár erőszak árán is megvalósít¬
sák a kommunista gazdasági és politikai rendszert." A kiábrándulás hamar bekövetke¬
zett, különösen az értelmiségiek körében, s májusban elhagyták az országot azok a
vezető zsidó értelmiségiek (Jászi Oszkár," Polanyi Károly és Mihály," 1919 őszén
Mannheim Karoly”), akik tudták, hogy a diktatúra el fog bukni, és nem kívántak
szembenézni a várható fehérterrorral.
A polgári forradalom tehát váratlanul győzött, de képtelen volt megküzdeni a háború
elvesztése, a nemzetiségek mohó területszerzési vágya, az antant ellenségessége, vala¬
mint a kommunista propaganda keltette zűrzavarral. Ezzel bekövetkezett a forradalmak
65