Page 63 [63]
ében. Ez vezette sokukat a marxizmushoz (Szabó Ervin), de mindenesetre a hivatalos
Magyarországgal való szembeforduláshoz.? Szende Pál például a Huszadik Század
hasábjain A magyar látszatalkotmány címmel publikált cikket."
Európában az emancipálódó zsidóság volt ilyen pária-helyzetben. Kívül álltak az adott
nemzeti társadalmon, s amikor végül az emancipáció utat engedett nekik, új és értékes
nézetekkel jelentek meg az intellektualizmus és a művészetek színpadán. Elég, ha a
zeneszerző Mendelssohnra, Marx Károlyra, Heinére, vagy más zsidó írókra és filozó¬
fusokra (pl. Franz Rosenzweig, Martin Buber, Franz Kafka, Walter Benjamin, Lukács
György, Ernst Bloch) gondolunk." Michael Lowy megállapítja: ,, Mély rokonság van a
zsidó messianizmus és az anarchista utópiák között, ami három fő közös mozzanatból
ered: restaurációs utópista dimenzióból, a megváltás katasztrófa jellegéből, a törvény
turális megegyezés ugyanabból a történeti háttérből sarjad; a neoromantikus irányza¬
tokból, amelyek Közép-Európában a XX. század hajnalán nagyszámú zsidó értelmisé¬
git vonzottak." Kétségtelen, a zsidó értelmiség nagyobb része a szocialista és a kom¬
munista internacionalista tanokban találta meg a nemzeti identitás kérdésének kerülő¬
útját.
A reformértelmiség második generációja a 20. század elején főként zsidó származású
személyekből állt, akik három szervezetben tömörültek. Az első a társadalomtudósok
és szociológusok köre, akik a Huszadik Század című folyóirat, illetve a Társadalomtu¬
dományi Társaságban gyülekeztek. Közülük kerültek ki az őszirózsás forradalom szel¬
lemi előkészítői: Jászi Oszkár, Pikler Gyula és Somló Bódog. Ebben a társaságban
Litván György számításai szerint mintegy 50% volt a zsidó származásúak aránya.
A zsidóság számára azonban csak az egyik út volt a forradalom, valamint az utópikus
és anarchista lázadás. A másik, 1908-ban alakul csoportot a jórészt a pozitivista orien¬
hosszú és kacskaringós előkészületek után, Galilei Kör néven. Magyarországon a Gali¬
lei Körben (amelynek fiataljai 80-90%-ban zsidó származásúak voltak) gyülekeztek
azok a zsidó értelmiségiek, akik képesek voltak új módon tekinteni a Magyarország¬
ra." Ha valami, akkor ez a tényező magyarázza a zsidóság , túlreprezentáltságát" a
kommunista forradalomban. A Galilei Kör fiataljai közül többen 1918-ban kommunis¬
ták lettek, és csatlakoztak a Tanácsköztársasághoz (Duczynszka Ilona, aki magyar ne¬
mesi családból származott, Sugár Vilmos és Lékai János).
Egy harmadik csoportot is meg kell néznünk, amelynek tagjai közül számosan kom¬
munisták lettek, bár egy részük a későbbiekben is megmaradt polgári demokratának
vagy liberális lett. Ez a Vasárnapi Kör, melynek vezéralakja az akkor még az ún. prog¬
resszív idealista állásponton lévő Lukács György volt. Ez egy filozófusi kör volt, ami a
Szellem című folyóiratból nőtt ki. A lap szerkesztői Lukács György és Fülöp Lajos
voltak. Az alapítók (Balázs Béla, Ritoók Emma, Antal Frigyes, Fogarasi Béla, majd
Hauser Arnold, Mannheim Károly és Lesznai Anna) ,, szeme előtt egy olyasféle példa¬
kép lebeghetett, mint Simmel berlini privát szemináriumai, vagy inkább Heidelbergben
63