Page 42 [42]
lyázati pénzből beszerzett infrastruktúra segítségével, az állami támogatásból fizetett
közmunkások tevékenységével megtermelt zöldség és gyümölcs jóval olcsóbban ke¬
rülhet a vásárlók asztalára a piaci mechanizmusoknak kitett, önálló gazdálkodók ter¬
mékeihez képest.
A demokratikus értékek megvalósítása helyett egyértelműen a patriarchális modellek
tünnek működőképesnek a vizsgált településeken. A paternalista struktúrák egyrészt
megfelelnek a lakosság korábbi, demokrácia-deficites politikai szocializációjának,
másrészt nagyobb hatékonyságot ígérnek a döntési mechanizmusok lerövidülése miatt.
Hosszú távon azonban komoly problémákat vetnek fel a fentiekben röviden bemutatott
gyakorlatok. A közös döntések és a közös felelősségvállalás helyett egyértelműen a
helyi vezetők vállára helyezi az adott település terheit, s kudarcait egyaránt, amelyek a
negatív körülmények összeadódása miatt gyakrabban jellemzik a vidéki kistelepülések
életét, mint a sikeres fejlesztések és a hatékony innovációk. A hátrányos helyzetű cso¬
portok részéről tapasztalható passzivitás és pesszimizmus? is belekényszeríti a helyi
hatalom birtokosait, illetve a lokális kulcspozíciók betöltőit a paternalista vezető sze¬
repkörébe.
Fontos kérdésként merül fel, hogy milyen szinten támaszthat igényeket a polgármester
a támogatott egyénekkel és családokkal szemben. Egyértelmű, hogy a szegénységből, s
még inkább a , szegénység kultúrájából"? való kilábalás egyik alapvető feltétele a fo¬
gyasztói magatartás és életmód megváltoztatása. Kikényszeríthető ez a változás a segé¬
lyezési gyakorlat szabályozóin keresztül a helyi hatalomnak a magánszférába való be¬
lépésével? Milyen módon léphetünk túl az , érdemes és érdemtelen szegény" megkü¬
lönböztetésén a szociális transzferekből élők viselkedési mintái kapcsán? Milyen krité¬
riumok alapján dönthet a helyi hatalom a támogatásokról? Hogyan valósíthatunk meg
olyan családokra és egyénekre szabott projekteket, amelyek fejlesztik az öngondosko¬
dási készséget és motiválják a közösségi aktivitást?
A rurális területekre jellemző problémák és konfliktusok kezelése magasabb szintű
szabályozást, sok esetben külső beavatkozást igényel. A rövidebb távon sikeresnek
tűnő modellek gyakran rejtenek magukban olyan veszélyeket, amelyek hosszabb távon
alááshatják, illetve tovább gyengíthetik egy közösség öngondoskodó képességét, élet¬
szinvonalat.'' A leszakadó vidéki térségek fejlesztésével kapcsolatos diskurzusban a
fenti kérdések és dilemmák tisztázásának is fontos szerepet kell kapniuk.
2018. 10. 30.
1. Vö.: Ladányi János: Leselejtezettek. A kirekesztett népesség társadalom- és térszerkezeti rétegző¬
désének átalakulása Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában. L"Harmattan Kiadó,
Budapest, 2012.
42