Stranica 41 [41]
A 200 fős Kóróson tevékenykedő aktív, fiatal polgármester első ciklusát tölti a többsé¬
gében hátrányos helyzetű családok által lakott kistelepülésen. A faluban korábban
rossz volt a közbiztonság, jellemzőek voltak az uzsora-ügyletek, gyakran történtek
lopások, s a környék rivális bandái is itt rendezték egymással problémás ügyeiket. A
polgármester irányításával a képviselőtestület helyi rendeletek sorát alkotta meg; adó¬
kat vetett ki a település határában található földbirtokokra, illetve a falu területén átha¬
ladó mezőgazdasági munkagépekre. Ebből a forrásból őrző-védő személyzetet alkal¬
maztak, s 40 térfigyelő kamerát szereltettek fel a faluban. Az intézkedések meghozták
a polgármester által kívánt eredményt, s ma már a kamerák a dohányzó kiskorúak, a
közterületen alkoholt fogyasztók és szemetelők jobb útra térítését szolgálják. A falu kis
mérete miatt semmi sem maradhat rejtve a kamerákat figyelő községi alkalmazottak
előtt. A közmunkaprogram fő komponense itt is a kertészkedés. A pályázati pénzből
megépített fóliasátrakban a közpénzből termelt zöldségeket a kisvállalkozóknál jóval
alacsonyabb áron tudják értékesíteni a városi piacokon. A polgármester elve a kölcsö¬
nösség: azok kaphatnak segélyt és támogatást, akik munkájukkal hozzájárulnak a tele¬
pülés fejlődéséhez, illetve önerőt mutatnak fel. Az egyik ilyen követelmény, hogy a
lakóknak rendben kell tartaniuk saját telkeiket, udvarukat. A települési vezető emiatt
került szembe a faluban működő tanodával, amelyet egy katolikus alapítvány tart fenn.
Meglátása szerint ugyanis itt a fiatalok — az alapítvány segélyprogramjai révén — hoz¬
zászoknak az ellenszolgáltatás nélküli támogatáshoz, ezáltal negatív magatartásformá¬
kat sajátítanak el. A tanoda épületét az önkormányzat helyi fejlesztési célterületté nyil¬
vánította, kisajátítása folyamatban van. A polgármester működése óta mintegy 25-30
lakó költözött el a településről. A vezető — a térségi családsegítő szolgálat munkájának
elégtelensége miatt — saját családsegítő munkatárs alkalmazását tervezi.
Összegzés
A szocialista időszakot követően a döntéshozók a centralista gyakorlatot követően erő¬
sebb helyi hatalom kialakításában voltak érdekeltek. A polgármester a helyi hatalmi
mező kiemelt szereplőjévé vált. A 2013 elejétől érvénybe lépő törvényi szabályozások
átformálták a települési önkormányzatok helyzetét, továbbra is jelentős azonban a pol¬
gármesterek személyes kvalitásának szerepe a rászorulók támogatása és motiválása,
valamint a közmunka szervezése terén is. A kis falvakban elkerülhetetlen, hogy a ro¬
koni és baráti kapcsolati hálózatok mentén ne jelenjenek meg a polgármester által pri¬
vilegizalt helyi csoportok. Az önkormányzati választások itt gyakran családi-rokoni
szövetségek összecsapásaiként jelentkeznek.
A közfoglalkoztatás — a munkanélküliség és a munkaerő-piacra történő visszajutás
közti átmenet helyett — röghöz köti a leszakadó falvak lakosságát. A jövedelmi szint
alacsony, ugyanakkor a helyi viszonyokhoz és igényekhez igazítva biztonságot jelent a
falvakba zárt népesség számára. Az államilag támogatott, sikeres közmunkaprogramok
termékeinek értékesítése is dilemmákat vet fel: gyengíti a nehéz helyzetben lévő, mul¬
tinacionális láncoknak kiszolgáltatott kistermelői réteget a regionális piacokon. A pá¬
41