Oldal 37 [37]
Közmunka a vidéki Magyarországon.
Helyi stratégiák — kérdések és dilemmák
Ragadics Tamás
A nyugati országokban jellemzően a nagyvárosi nyomornegyedek váltak a hátrányos
helyzetű csoportok gyűjtőhelyeivé. A kelet-közép-európai országok esetében a gazda¬
sági központoktól távoli, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkező vidéki térségek
tartják csapdában a szegénységben élők jelentős részét." A fiatal és képzett réteg elköl¬
tözik a peremhelyzetű falvakból. Az elöregedés és elnéptelenedés trendjeivel párhuza¬
mosan egy másik folyamat is végbemegy: a lecsúszott, alulképzett, többgyermekes
családok beköltözésével újratermelődnek a falusi gettók, amelyekben a roma népesség
dominál. A magas munkanélküliség a rendszerváltozás óta már a harmadik generációt
érinti; a tartós inaktivitás pedig befelé fordulással, közösségi passzivitással párosul.
Leépültek a helyi szolgáltatások, az itt élők azonban az ingázási lehetőségek hiánya és
a közlekedés költségeinek emelkedése miatt a falvakban rekedtek. Az emberek jelentős
része állami, illetve önkormányzati támogatásokból, valamint a helyben szervezett
közmunkából él.
A magyar állam által finanszírozott közfoglalkoztatás a tartós munkanélküliek számára
nyújt mérsékelt jövedelemszerzési lehetőséget, illetve társadalombiztosítási ellátást.
Célja az érintettek munkaerő-piaci integrációja, aktivizálása, megélhetésük elősegítése.
A közmunkások által elvégzendő konkrét feladatokat jellemzően a helyi önkormányzat
— kisebb településeken maga a polgármester — jelöli ki." A munka a legtöbb falu eseté¬
ben a közterek és parkok tisztán tartását, rendezését, virágosítását jelenti. Kiemelten
fontosak azok a helyi modellek, ahol — jellemzően a polgármester rátermettségének és
motiváltságának köszönhetően — valódi termelés, gazdaságfejlesztés zajlik. Úgy tűnik,
hogy ezekben a falvakban értékesíthető termékek és szolgáltatások születnek, s megva¬
lósulhat a sikeres piaci integráció. Interjúink tehát olyan leszakadó, erodált társadalom¬
szerkezetű dél-dunántúli kistelepülések! vezetőivel készültek, ahol hatékony, helyi
szintű fejlesztések valósultak meg.* Célunk a jó gyakorlatok és a máshol is eredménye¬
sen használható stratégiák feltérképezése és bemutatása volt. Az önsorsrontást leküzdő,
az ördögi köröket megtörő sikeres lépések mellett és helyett azonban gyakran találkoz¬
tunk olyan konfliktusokkal és dilemmákkal, amelyek megválaszolására a hosszabb
távú eredmények és gyakorlati tapasztalatok hiánya miatt nem vállalkozhattunk. Jelen
írás célja a leírt kezdeményezések során felmerülő problémák és kérdések árnyaltabb
bemutatása, értelmezése.
37