Oldal 27 [27]
Hajléktalan-ellátás Magyarországon
Beszélgetés Hajdu Krisztiánnal,
a Támasz Alapítvány szakmai vezetőjével
Hogyan alakult ki Magyarországon a hajléktalanellátás?
— A hajléktalanság a 19. század végétől folyamatosan nyomon követhető probléma
hazánkban. Az első éjjeli menedékhelyet a szabadkőművesek nyitották meg az 1880-as
évek végén. Egy 1933-as csendőri jelentés kiemeli, hogy télen a csendőrnek nem sza¬
bad kint hagynia a hajléktalan embert az utcán. A kommunista hatalomátvétel után
viszont az volt a hivatalos álláspont, hogy mindenki tud dolgozni, aki akar, aki viszont
nem dolgozik, az lumpen.
Az 1970-es évektől persze születtek rendőri utasítások, hogy a hajléktalan embereket a
rendőrnek mindenképp el kell vinnie. A későbbi SZDSZ-hez köthető kör is beszélt
róla, hogy vannak emberek, akiknek nem megoldott a lakhatásuk, az első tanulmányo¬
kat 1978-1980-ban Demszky Gábor írta a szegénységről és a hajléktalanságról.! 1989¬
ben Ferge Zsuzsa vezetésével indult az első szociális munkás képzés Szekszárdon? —
mikor elvileg nem is kellett volna szociális munka, mert nem volt szociális probléma.
Hivatalosan tehát nem volt hajléktalanprobléma, de nem hivatalosan voltak hajléktala¬
nok. Rejtetten létezett ez a réteg: vidéken vályogházakban, cirkuszi kocsikban, a vá¬
rosokban pedig munkásszállókon éltek ezek az emberek, a , közveszélyes munkakerü¬
lőket" börtönbe vitték, másokat kényszeralkohol-elvonókra, pszichiátriára zártak.
A romániai forradalom idején sok magyar szökött át Magyarországa, főként Budapest¬
re — akiknek nem volt itteni kapcsolatuk, vasúti várótermekben húzták meg magukat.
Ekkor alakult ki Budapesten egy összefogás — ennek tagja volt számos szociológus,
közéleti személyiség mellett Győri Péter és Nagy Bando András, aki később díjat is
kapott? —, mely felhívta a figyelmet erre az embertömegre.
Evvel kezdődött a hajléktalan-ellátás, és ekkor kezdődött a hajléktalan-ellátás problé¬
mája is, hiszen hirtelen rengeteg szállásra volt szükség: ezeket az ekkor megürült mun¬
kásőr laktanyákban, úttöröházakban hozták létre — az első szállást Csillebércen alaki¬
tották ki. Ma is ez az örökség él tovább: Pécsett a Gomba utcai férfi éjjeli menedékhely
egykor a munkásőrség lőszerraktára, a Rét utcai ápoló otthon pedig a munkásőrség
laktanyája volt.
Pécs a bányászváros-jellegéből adódóan nagyon megsínylette a rendszerváltozást.
1950-es évektől a város lakosságát a bányászatra alapozva mesterségesen felduzzasz¬
tották, ekkor alakult ki Uránváros, Meszes, Kertváros. A rendszerváltozáskor aztán
bezárták az uránbányát, a szénbányát, lassan elsorvadt a bőrgyár, a kesztyűgyár, a hús¬
üzem, mindez pedig növelte a szegénységet és kihatott a hajléktalanügyre. Pécsett
most is jóval magasabb a hajléktalanok aránya, mint az ország nyugati régióiban:
27