Stranica 19 [19]
OCR
Az állam demokratikus mtikéd(tet)ése! Fábián Adrián 1. Fogalmi nehézségek: a demokrácia és a többi A demokrácia szó az ógörög önuokporía (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a önuog (démosz) nép szó, a kparetv (kratein) jelentése uralkodni, a ia (ia) pedig egy képző." , 4 demokrácia népuralmi jellegű. A demokrácia kölcsönösségen és a szabad embereken alapul" — fogalmaz Bibó István." A demokrácia 21. századi értelmezéséhez azonban — mint ahogy azt törekszem majd érzékeltetni — sajnos a görög nyelvi gyökerek feltárása közel sem elegendő. Azok a jogi és politikatudományi alapfogalmak, amelyek e tanulmányban előfordulnak, talán a legfontosabbak és a legismertebbek közé tartoznak az állam szervezetével és működésével kapcsolatos kifejezések közül. Ezzel együtt e fogalmak pontos, precíz és egyöntetű tartalmának meghatározása mégis szinte lehetetlen, a fogalmi megközelítések ugyanis olyan széles körben jelentkeznek, hogy szinte csak néhány fogalmi ,,kapaszkodót" lehet biztosan megragadni. E fogalmak között talán a legjelentősebb a demokrácia, ám alighanem itt található a legnagyobb fogalmi bizonytalanság, ami az analizálás fokával, az egyes tartalmi elemek számbavételével tovább fokozódik. A demokrácia meghatározása gyakran az esszenciális (vagy annak vélt) tartalmi elemek felsorolásával történik." A definiálást nehezíti, hogy a demokrácia, a demokratikus államiság nem izolált jelenség: szorosan összefügg az államhoz kapcsolódó fogalmakkal (alkotmányosság, jogállamiság, népszuverenitás, közérdek, decentralizáció, pluralizmus, transzparencia, felelősség, autonómia, parlamentarizmus, igazságszolgáltatás függetlensége stb.).° Arról nem is beszélve, hogy ezeket a fogalmakat tovább elemezve újabb fontos minőségi követelményeket — és újabb értelmezési nehézségeket — találunk: a jogállamiság elvén belül például ott a hatalommegosztás követelménye, annak számos jelentésárnyalatával, vagy a népszuverenitás szó mögött a kompetitív és arányos választási rendszer kritériuma és fogalmi rendszere. Azt, hogy e kifejezések, különösen a demokrácia pontosabb, egyöntetűbb, általános érvényűnek elfogadott tartalmának meghatározására lenne igény, mi sem jelzi jobban, mint hogy különféle nem kormányzati szereplők, NGO-k, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek időről-időre jelentéseket, rangsorokat, elemzéseket tesznek közzé az országok demokratikus, vagy éppen antidemokratikus mivoltáról (demokrácia-rangsorok, demokrácia-jelentések, demokrácia-indexek). 19
