Stranica 19 [19]
Az állam demokratikus mtikéd(tet)ése!
Fábián Adrián
1. Fogalmi nehézségek: a demokrácia és a többi
A demokrácia szó az ógörög önuokporía (demokratia) szóból származik, jelentése a
nép uralma. A szó töve a önuog (démosz) nép szó, a kparetv (kratein) jelentése ural¬
kodni, a ia (ia) pedig egy képző." , 4 demokrácia népuralmi jellegű. A demokrácia
kölcsönösségen és a szabad embereken alapul" — fogalmaz Bibó István." A demokrácia
21. századi értelmezéséhez azonban — mint ahogy azt törekszem majd érzékeltetni —
sajnos a görög nyelvi gyökerek feltárása közel sem elegendő.
Azok a jogi és politikatudományi alapfogalmak, amelyek e tanulmányban előfordul¬
nak, talán a legfontosabbak és a legismertebbek közé tartoznak az állam szervezetével
és működésével kapcsolatos kifejezések közül. Ezzel együtt e fogalmak pontos, precíz
és egyöntetű tartalmának meghatározása mégis szinte lehetetlen, a fogalmi megközelí¬
tések ugyanis olyan széles körben jelentkeznek, hogy szinte csak néhány fogalmi ,,ka¬
paszkodót" lehet biztosan megragadni. E fogalmak között talán a legjelentősebb a de¬
mokrácia, ám alighanem itt található a legnagyobb fogalmi bizonytalanság, ami az
analizálás fokával, az egyes tartalmi elemek számbavételével tovább fokozódik. A
demokrácia meghatározása gyakran az esszenciális (vagy annak vélt) tartalmi elemek
felsorolásával történik."
A definiálást nehezíti, hogy a demokrácia, a demokratikus államiság nem izolált jelen¬
ség: szorosan összefügg az államhoz kapcsolódó fogalmakkal (alkotmányosság, jogál¬
lamiság, népszuverenitás, közérdek, decentralizáció, pluralizmus, transzparencia, fele¬
lősség, autonómia, parlamentarizmus, igazságszolgáltatás függetlensége stb.).°
Arról nem is beszélve, hogy ezeket a fogalmakat tovább elemezve újabb fontos minő¬
ségi követelményeket — és újabb értelmezési nehézségeket — találunk: a jogállamiság
elvén belül például ott a hatalommegosztás követelménye, annak számos jelentésár¬
nyalatával, vagy a népszuverenitás szó mögött a kompetitív és arányos választási rend¬
szer kritériuma és fogalmi rendszere.
Azt, hogy e kifejezések, különösen a demokrácia pontosabb, egyöntetűbb, általános
érvényűnek elfogadott tartalmának meghatározására lenne igény, mi sem jelzi jobban,
mint hogy különféle nem kormányzati szereplők, NGO-k, nemzeti és nemzetközi civil
szervezetek időről-időre jelentéseket, rangsorokat, elemzéseket tesznek közzé az or¬
szágok demokratikus, vagy éppen antidemokratikus mivoltáról (demokrácia-rangsorok,
demokrácia-jelentések, demokrácia-indexek).
19