A globális küzdőtéren további kihívásként jelennek meg Európa számára Kína biroda¬
 lomépítési törekvései és az ukrajnai válság. Kasznár Attila, illetve Fedinec Csilla és
 Gönczi Andrea alapos elemzései arra figyelmeztetnek: ha meg akarjuk érteni ezeket a
 problémákat, nélkülözhetetlen a politikai kultúra, és a mögötte meghúzódó értékrendek
 és világképek beható ismerete.
  
Ökológiai válság
 
A nagypolitika súlyát elismerve sem hagyhatjuk háttérbe szorulni a környezeti problé¬
 mákat. Lányi András alapvető fogalmaink újragondolását tartja szükségesnek. Mivel a
 fejlődés fogalma eleve az erőforrások bővülésével, az életlehetőségek gyarapodásával
 járó változást jelent, a fenntarthatóság kiemelése felesleges szószaporítás, ami eltereli a
 figyelmet arról, hogy a kapitalista gazdasági és társadalmi rendszer nem fenntartható.
 Az ökológiai rendszerváltás azt jelenti, hogy a fejlődést egészen új alapokról kell újra¬
 kezdeni: a fogalmi váltás a legradikálisabb intézkedéseket vonja maga után.
 
 
Tóth I. János nem veti el a fenntartható fejlődés terminusát, annak meghatározását a
 jövő nemzedékek szükségleteihez, illetve a Föld ökológiai eltartóképességéhez köti. A
 jelenleg uralkodó globalista felfogással szemben a fenntarthatóság lokalista értelmezé¬
 sére tesz javaslatot: amellett érvel, hogy a nemzetközi szervezetek helyett a helyi, regi¬
 onális és állami szintek döntéshozatali lehetőségeit kell tágítani.
  
Még apróbb léptékben gondolkodik Erdős László, az egyéni felelősség szerepét hang¬
 súlyozva. Bár tudjuk, hogy a multinacionális cégek súlya hatalmas — az 1988 óta az
 üvegházhatású gázok kibocsátásának feléért például mindössze 14 nagyvállalat felelős!
 — az egyéni belátás szerepe mégsem elhanyagolható: tudatos polgárként, választóként,
 fogyasztóként a döntéshozói szinteken is kikényszeríthejük a változást.
  
A kötetet abban a reményben adjuk át az Olvasónak, hogy kapcsolódni kíván majd a
 megkezdett párbeszédhez, továbbgondolva a megfogalmazott érveket és a felvetett
 javaslatokat, szélesítve a diskurzus kereteit. Másfelől a szerkesztők közel sem bujtatott
 szándéka, hogy felmerüljön az Olvasóban is a kérdés: vajon mit tehetünk azért, hogy
 ne ilyen legyen a jövő gyermekkora? Ha így lesz, nagy lépést tettünk efelé, hogy va¬
 lamennyiünk számára otthonosabbá tegyük Magyarországot és Közép-Európát.
  
Pécsett, 2019 márciusában
  
Erdős Zoltan, Kind! Melinda