ress Alapítvány 2017-ben indult — kötetünkben ismertetett — könyvsorozata is teszi. A
sorozat első hét kötete részletes elemzését adja az oktatás, az egészségügyi és a szociá¬
lis ellátórendszerek működészavarainak, a civil társadalom válságának, valamint az
ezek hátterében meghúzódó gazdasagpolitikai és az uniós integráció kapcsán felmerülő
problematikáknak. A társadalmi rendszerek hosszabb szakaszokat átívelő tendenciáit
elemző munkák mellett szerzőink kiemelten foglalkoznak a magyarországi szociális
ellátórendszerrel, elsősorban Baranyára fókuszálva.
A pécsi Támasz Alapítvány szakmai vezetőjével, Hajdu Krisztiánnal a hajléktalan em¬
bereket érintő rendelet kapcsán készítettünk interjút. A szakember szerint nem kétsé¬
ges, hogy a hajléktalanság nem oldható meg pusztán jogi szabályozással, a lehetőség
azonban megvan az intézményrendszer fejlesztésére, és a tapasztalatok alapján a szoci¬
ális tárca ténylegesen nyitott a szakmai szervezetekkel való együttműködésre.
Hasonlóan sérülékeny, ám sokkal nagyobb létszámú réteget alkotnak a közfoglalkozta¬
tásban dolgozók. Ragadics Tamás négy baranyai kistelepülés példáján mutatja be a
munkahelyteremtés és a piaci integráció lehetőségeit. A közfoglalkoztatás sikerét első¬
sorban a polgármester személyes kvalitásai alapozzák meg, ennek ellenkezője azonban
már strukturális tényezőkön múlik. A munkaerő-piaci integrációt hátráltatják a pol¬
gármester és a lakosság eltérő szocializációjából, érdekeiből eredő konfliktusok, sőt a
jelentős részben roma lakosság szokásai, kulturális sajátosságai is. Pörös Béla megra¬
zóan tárgyszerű leltárt ad a megyében élők romló létkörülményeiről, az elmúlt évtize¬
dekben keletkezett adatsorokon keresztül mutatva be a többgenerációs munkanélküli¬
rendszerek anomáliáját, magáért beszélő szociofotográfiai anyaggal támasztva alá
mindezt.
A leszakadó rétegek helyzetének konszolidálásában nagy szerepet játszhatnak nemcsak
az állami ellátórendszerek és a foglalkoztatáspolitika, hanem a civil szervezetek is.
Ennek egyik jó példáját, a Romaversitas Alapítvány baksi projektjét mutatja be Rup¬
rech Judit képriportja.
A magyar társadalomfejlődés kérdései
Ágh Attila — A. Gergely András által bemutatott — könyvének alaptézise, hogy a rend¬
szerváltoztatás megbukott. A magyar társadalom nem tudott élni az 1990-ben megnyílt
lehetőségekkel, nem tudott felülemelkedni a régi beidegződéseken, így fokozódó de¬
mokratizálódás helyett a demokrácia válsága, átfogó civilizációs válság uralkodott el
Magyarországon.! Mindebben persze komoly felelősség terheli az átlagembert is. Ezt
erősíti meg a közügyekre érzékeny író szemszögéből Horváth Viktor: megfogalmazása
szerint , az elit nem a semmiből jön, hanem ők a lakosság esszenciája. Vagy mondha¬
tom azt is, hogy a nemzet esszenciája." (353.)
A civilizációs válság szemmel látható az állami intézmények és társadalmi szervezetek
működésén. Pánovics Attila rámutat, hogy a civil szervezetek 2008 óta egyre súlyos¬