Stranica 460 [460]
kodásnál fontosabbá válik a pénz. A diákok a tudás helyett diplomát vásárolnak, egye¬
temi élményt, az universitasok pedig a bevételeiket növelik ezzel. Európa nagy egye¬
temei valóságos marketinghadjáratot folytatnak, a , minél több diák, annál több pénz"
elvét követik. Az oktatás így válságába került, az egyetemek nem kritikus gondolko¬
dókat nevelnek, hanem a hiszékenységet favorizálják. Ez a válság Európa-szerte társa¬
dalmi, politikai feszültségekkel jár együtt. Hankiss ezt az állapotot nevezte a bizonyta¬
lanság korának. A 21. századi egyetem — a fiatal kutatók szerint — már nem tesz kü¬
lönbséget információ és tudás, puszta tényeket és komplex, valódi megértés között. A
jövő egyeteme politikától mentes, kritikus kutatókat nevelő intézmény, ahol saját regi¬
onális és releváns nézeteket tanítanak. Mindemellett kulcsfontosságú az oktatás—
kutatás-hallgató kapcsolat kiépítése is.
A szociológus Vitányi Iván szerint is az átmenet korát éljük, amelynek egyik fő vonása
a bizonytalanság. Hankiss gondolatvilágából kiindulva kezdi érvelését, miszerint két
Magyarország-eszme létezik egymással párhuzamosan. Az egyik, amelyet a magyarok
sorsán gondolkodó nagy elődök, mások mellett Széchenyi, Kossuth, Ady és Bibó al¬
kottak, de nézeteiket csak a társadalom egy kisebb rétege értette meg. A másik Ma¬
gyarországhoz tartozik a feudalizmust őrző többségi társadalom. Hankiss a közgondol¬
kodás megváltoztatásán munkálkodott, ebből a kezdeményezéséből jött létre a ,, Talál¬
juk ki Magyarországot" mozgalom. Sajnos kevesen értették meg a mozgalom lényegét,
amely így nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Tágabb összefüggésben nézve, míg a múltban úgy tűnt, a bizonytalanság csak a félpe¬
rifériát jellemzi, mára ez a felfogás radikálisan megváltozott. Jelen világunkban a bi¬
zonytalanság hatással van a perifériára is, mely folyamat a világ változásaival hozható
összefüggésbe. Hankiss érdeme, hogy a nyugati szerzőkkel egy időben fogalmazta
meg, hogy a közép-európai régió a bizonytalanság korába lépett, olyan állapotba,
amelynek nem ismerjük a folytatását.
Ez a bizonytalanság jelenik meg az én egzisztenciális válságában is. Az amerikai szo¬
ciológus, James Skelly Hankiss műveiben az én egzisztenciális válságát vizsgálja.
Megmutatja, hogyan próbált Hankiss egy olyan víziót felvázolni, amelynek segítségé¬
vel az emberek túlléphetnek a létükben rejlő értelemválságon; erről Hankiss 2001.
szeptember 11-e után írt egy esszében. Az új fogyasztói civilizáció képtelen választ
adni az emberi lét lényegi kérdéseire, a reklámvilág csak felszínes alternatívákat kínál,
amelyre az emberek mindaddig vevők, amíg az állam vagy más intézmények nem mu¬
tatnak fel más lehetőséget. Hankiss írása kapcsán beszélhetünk arról, hogy a halál ta¬
gadása a nyugati fogyasztói civilizáció egyik fő jellemzője, és ehhez szorosan kötődik
a klasszikus hadviselés megváltozása. A 21. századi háborúkban, a terrortámadások
esetében a Civil társadalom az ellenség, így elsősorban civilek válnak áldozatokká, és
nem katonák — a civilek halála nem pusztán a háború velejárója, hanem a célja.
Ugyan Hankiss Elemér nem volt történész, pályája egy szakaszában történeti kérdé¬
sekkel is behatóan foglalkozott. Makkai Lászlóval közösen jegyzett, Anglia az újkor
küszöbén című könyve az angol reneszánsz és a polgári forradalom korát mutatja be.
460