Stranica 424 [424]
vözli". 3 A Tettye átalakítását Szathmáry püspök 500 éves reneszánsz palotaromjának
a munkálatok következtében történt megdőlése árnyékolja be a mai napig. A legprob¬
lematikusabb a közösségi emlékezetet hordozó, szimbólumokkal teli Széchenyi tér lett,
melynek kivitelezése is botrányosra sikerült. Az 1,7 milliárd forintos beruházást az
egyetlen pályázó egy csaknem fél milliárddal drágább ajánlattal nyerte el annak fejé¬
ben, hogy a teret az év elejére átadja. A januári megnyitó ünnepségre a fagyban és hó¬
ban összetákolt tér befejezésének időpontját előbb 2011. április 15-ig, majd még egy
hónappal meghosszabbították, kötbér fizetése nélkül. 2010 nyarán Páva Zsolt polgár¬
mester 50 millió forintot visszakért a kivitelezőtől (miért pont ennyit?), amit a legfőbb
lakossági kritika orvoslására, a térről hiányzó növényzet pótlására fordítottak." Ennek
eredményeképp dézsába ültetett pálmafák és leanderek kerültek a tér különböző pont¬
jaira: a mediterrán álhangulatot azonban így is csak tavasztól őszig sikerült biztosítani.
Mivel az új épületek közül egy sem készült el az év elejére, sok programnak a közterek
szolgáltak helyszínül, amit azonban a szélsőséges és rendkívül csapadékos időjárás
gyakran meghiúsított.
A kulcsprojektek közül legkorábban, szeptember 9-én a Tudásközpont épületét adták
át rendeltetésének, bár az EKF-programok helyszíneinek tekintetében ez volt a legke¬
vésbé releváns. A gyors és kapkodó munka hamar megbosszulta magát: december 19¬
én két, összesen 6 négyzetméternyi üveg burkolóelem esett le az épület homlokzatáról,
pár nap múlva pedig csőtörés miatt kellett az épületet a vizsgaidőszak közepén bezár¬
ni.!5 További problémát jelent, hogy az épületbe még a beköltöző könyvtárak jelenlegi
állománya sem fért be, nem beszélve a későbbi állomány-gyarapítás során fellépő
helyhiányról.
Augusztus helyett október 8-án nyitotta meg kapuit a Papnövelde utcai kiállítótér, így
az ide tervezett Bauhaus kiállítást a múzeum korábbi, a célra egyébként teljesen alkal¬
matlan Káptalan utcai épületeiben kellett megrendezni. Mint azt Somlyódy Nóra újság¬
író időközben feltárta, a díjnyertes Nagy Kiállítótér tervének megépülését valójában
nem a kormány, hanem a megye akadályozta meg: Hargitai János, a közgyűlés elnöke
szűk körben már a tervpályázat után jelezte, hogy a megye nem vállalja az intézmény
fenntartását. Ekkor tértek vissza a Papnövelde utcai egykori vármegyeháza bővítésének
ötletéhez, de végül ebből az elképzelésből is elmaradt a föld alatti, udvari építkezés, és
csak a toldaléképítkezés valósult meg.!§ Az EKF-beruházásokkal kapcsolatban egy
2010 őszén megjelent kötet rávilágított arra is, hogy az épülethez korábban koncepció¬
tervet készítő Kistelegdi-cég tervezői jogosultságára és szerzői jogaira hivatkozva nem
került sor tervpályázat kiírására." A kivitelezés csúszása abból adódott, hogy a geo¬
termikus fűtéssel tervezett épület környékén nem találtak elérhető mélységben megfe¬
lelő hőmérsékletű vizet, bár ez a fajta, nehezen temperálható fűtési technológia amúgy
sem lett volna egy múzeum számára ideális. A vármegyeháza barokk épületéhez kap¬
csolt vas-üveg bővítmény, a gépészeti berendezések látványos megmutatása sem a
felhasznált anyagok minőségét, sem az összhatást illetően nem okoz túl nagy esztétikai
élményt.
424