Stranica 423 [423]
eszközök: a kulturális fogyasztás élénkítéséhez, a közösségi párbeszédek, az önértelme¬
zési kísérletek ösztönzéséhez, a potenciálok felébresztéséhez, az együttgondolkodás, az
együttműködési kultúra fejlesztéséhez."
6. 2010
Hogy milyen európai kulturális főváros volt Pécs, azt valószínűleg majd csak évek
múltával lehet pontosan megítélni. De a pécsi EKF néhány vonása — az Index interne¬
tes hírportál által készített közvélemény-kutatás! alapján is — már most világosan
kirajzolódik. A 6791 ember által január első napjaiban kitöltött kérdőív eredménye
szerint a válaszolók 5390-ának a töketlenség jutott először eszébe a pécsi EK F-fel kap¬
csolatban. , Az, hogy Pécs EKF-éve nem lett sikeres, azért a politika a leginkább felelős
(...) Az emberek közel kétharmada szerint konkrétan a szocialiszák (...), de a választ
adók 40%-a a hajrát koordináló Fideszt is felelőssé tette." A kérdőívet kitöltők
5190-a a beruházásokat és a programokat egyformán fontosnak ítélte meg, míg egy¬
harmada a programokra, 8%-a az új épületek emelésére helyezte a hangsúlyt. A beru¬
házások közül a legtöbben (66%) a közterek megújítását tartották fontosnak, ezt követ¬
te a Zsolnay-negyed (49,4%), a koncertterem (34,7%) és végül a tudásközpont
(31,2%). Az elemzés pozitív hozadéka, hogy a válaszadók szerint, ha csekély mérték¬
ben is, de az EKF-nek köszönhetően jobb város lett Pécs: míg az öt évvel ezelőtti város
3,28, addig a jelenlegi 3,63-as osztályzatot kapott.
Kedvező képet nyújtanak az EKF-évről az idegenforgalmi statisztikák is. 2010. január
1-től november végéig az előző évhez képest 26%-kal több vendég érkezett Pécsre,
akik 27%-kal több vendégéjszakát töltöttek itt. Bar a külföldiek száma a belföldi ven¬
dégekhez képest sokkal dinamikusabban emelkedett (73, illetve 14%), még így is a
hazai turisták tették ki a városba érkezők 71%-at. A külföldiek közül a legtöbb ven¬
dégéj a német (22.326) és az osztrák (11.600) utazókhoz köthető. Őket — jóval szeré¬
nyebb vendégéjszaka számmal — az olasz (3900), az amerikai (3200) és a francia
(3200) turisták kévették.'!? Ezek a mutatók nem csak a korábbi EKF-városok 1299-os
vendégéjszaka növekedésénél jobbak, de még kiemelkedőbb eredmény annak fényé¬
ben, hogy Pécsett 2002 óta folyamatosan csökkent a városba látogatók száma. A sta¬
tisztikából kirajzolódó kedvező képnek azonban két szépséghibája van. Az egyik, hogy
a külföldi turisták nagy része a város iránt eddig is érdeklődést mutató országokból
érkezett, vagyis Pécs 2010-ben sem került fel Európa kulturális térképére. A másik,
hogy az itt eltöltött vendégéjszakák nagy számát néha részben a programok résztvevői
adták: egy kórusverseny, egy színházi fesztivál nagy számú közreműködőt hozott a
városba.
A beruházások közül a közterek projekt helyszínei az ősz elejére mindenütt elkészül¬
tek. Ezek közt vannak sikertörténetek (ilyen például Uránváros főterének revitalizálá¬
sa, a kertvárosi főtér illetve a játszóterek átépítése), és vannak kudarcok, mint például a
Kossuth tér, mely leginkább , egy áruházi parkolóra emlékeztet, amit ipari lámpák
világítanak meg, [és] az Irgalmasok utcája felől érkezőt egy mélygarázs lejárója tid¬
423