Stranica 420 [420]
ellehetetlenitették.°° De további csúszások annak következtében is várhatók, hogy a
kivitelezési munkákat sok esetben a politika által favorizált, az eredeti összegnél drá¬
gább ajánlatot tevő, titoktartási nyilatkozatra kötelezett vagy éppen frissen alapított,
semmilyen referenciával nem rendelkező cégek nyerték. A határidők mellett így erősen
megkérdőjelezhetővé vált a munkák minősége, vagy a 15 évre szóló jótállási garancia
betarthatósága is.
5. A programok
Az EKF-év programjai az ún. projektkönyvben jelentek meg. Mivel a beruházások
közül egy sem készült el 2010-re, ezért a pályázat eredeti gondolatai helyett egész
máshova helyeződtek benne a hangsúlyok. Páva Zsolt polgármester" köszöntőjében
Pécs kulturális hagyományait és múltját hangoztatta, és így mentegetőzött: , Néhányan
talán azt gondolják, hogy Pécs csak monumentális új épületekkel szimbolizálhatja azt,
hogy Európa Kulturális Fővárosa. Ez tévedés, hiszen az épületek — legyenek azok bár¬
mily látványosak és fontosak — önmagukban kevesek ahhoz, hogy maradandó élményt
nyújtsanak Pécsről." Az eredeti elképzelések szerint azonban Pécs a beruházásokkal
nem a kultúrát akarta szimbolizálni, hanem a legelemibb értelmezésben helyszínt ki¬
vánt teremteni a 2010-es év programjainak, melyek nagy része így nem megfelelő,
olykor méltatlan körülmények között, vagy az időjárás viszontagságainak kitéve kerül¬
nek megrendezésre." Tanulságos, ahogy a pályázat eredeti mondanivalója a politika
játszmáiban néhány év alatt teljesen elveszett, hiszen Páva Zsolt már 2009 nyarán is a
programok elsődlegességét hangsúlyozta: , A kulturális főváros a programokról szól.
Az előző városvezetések elsősorban a beruházásokról és befektetésekről beszéltek, pe¬
dig itt a programok a legfontosabbak. "99
A polgármester köszöntőjéhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg bevezetőjében
Ruzsa Csaba is, mely a beszédes 2010 csak a kezdet címet kapta. De a legkínosabb
hiba az oktatási és kulturális miniszter köszöntőjébe csúszott. Hiller István szerint:
, Lehetetlen lenne mind felsorolni a város kiemelkedő polgárait, Janus Pannonius,
Zsolnay Vilmos, Vasarely, Csontváry és Amerigo Tot neve ugyanúgy összekapcsolódott
Péccsel, mint Weöres Sándor, Csorba Győző, a Pécsi iskola mesterei, vagy a ma is itt
élő, nemzetközi szinten is elismert kortárs alkotóművészek, a városban működő kiváló
zenei együttesek muzsikusai, a színház-, tánc- és bábművészet országos hírű, Pécsett
élő és dolgozó képviselői." Csakhogy a városban múzeummal rendelkező Csontváry és
Amerigo Tot nem voltak pécsi polgárok. Csontváry talán sohasem járt Pécsett, és
Vasarely bár itt született, már gyermekkorát sem töltötte Pécsett. Ez a baki már csak
azért is beszédes, mert annak a Menedzsment Központnak egyik 2008-as kiadványá¬
ban jelent meg először, mely színvonaltalan marketingmunkájával nemcsak Európa, de
a hazai közönség figyelmét sem volt képes Pécsre irányítani.
De nézzük a programokat! A projektkönyv tíz nagy fejezetben mutatja be a pécsi kul¬
turális évadot: Összművészeti fesztiválok, nagyrendezvények; Komolyzene, kortárs
zene; Könnyűzene, népzene, világzene; Színház, tánc, film; Képző- és iparművészet;
420