Page 419 [419]
ját". , Alapelvként fogalmazódott meg, hogy a beavazkozási területek a városi szövet
olyan gócpontjait fedjék le, amelyek minőségi fejlesztése motorként szolgálhat a kör¬
nyező területek fejlődésének beindításához." 2006-ban még készült egy hattértanul¬
mány a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékén A
városi közterek és parkok rehabilitációja — Keretek, koncepciók, lehetőségek címmel,
de a szakmai munka ezt követően megakadt. ?
Az előkészítő munka elmaradása súlyos következményekkel járt: nem készültek el a
fejlesztéseket megalapozó helyzetértékelések, nem születtek válaszok olyan fontos
kérdésekre, hogy a beavatkozások milyen igények kielégítésére hivatottak, hogy mi¬
képpen biztosítható a terek fenntarthatósága, vagy miképpen vehet mindebben részt a
város lakossága."? A megvalósíthatósági tanulmány hatására az alultervezett költségve¬
tés problémáját nem a kevesebb köztér magasabb színvonalú felújításával, hanem a
pénz minél több helyszínre való elosztásával oldották meg. A tervezési programok fő
jellemzője a dilettantizmus lett. A programalkotók egyáltalán nem használták fel (való¬
színűleg azért, mert nem is ismerik) a helytörténészek és a pécsi művészettörténészek
tudományos eredményeit, a tervek pedig azt igazolták, hogy rosszul feltett kérdésekre
ritkán születnek jó válaszok. A projekt másik nagy hibája az, hogy hiányzik mögüle
egy egységes városrendezési stratégia.
A Közterek és parkok újjáélesztése projekt két fázisban zajlott: az első ütemben hét, a
másodikban hat tér revitalizálását határozták meg." Egyes közterek esetében régebbi,
már érvényes építési engedéllyel rendelkező terveket valósítottak meg, melyek színvo¬
nala így messze elmaradt a kívánatostól. A legfontosabb helyszínekre tervpályázatot
írtak ki. 2007. november 30-án hirdettek eredményt a Tettye városrész, illetve Uránvá¬
ros főterének közterület-megújítására kiírt pályázatokon." A legnagyobb vihart azon¬
ban a város főterének, a Széchenyi térnek a tervpályázata gerjesztette.
A városközpont átalakítására az első pályázatot 2007 januárjában hirdették meg. A
pécsi belváros észak-déli tengelye építészeti ötletpályázaton rangsorolás nélkül három
díjat osztottak ki.? A Pécs város központjának megújítása című nyílt építészeti tervpá¬
lyázatra 2008 márciusáig kellett várni. A zsűri 1. díjat nem adott ki, a második helye¬
zést az ötletpályázaton már díjat nyert, Balogh Péter István és Mohácsi Sándor vezette
573 Tervező Iroda Kft. érdemelte ki. A város azonban a 2008 decemberi — finoman
fogalmazva is megkésett — lakossági fórumra hivatkozva arra utasította a tervezőket,
hogy a tér 1930-as években elnyert formáiból csempésszenek vissza elemeket, mint
például a Széchényi tér középső részét övező ülőfalakat és a zöld felületeket. Ezt köve¬
tően a kulturális bizottság mégis bátrabb beavatkozást sürgetett. Az eredmény a lakos¬
sági fórum tanulságait is tartalmazó, de a pályaműhöz közelebb álló terv lett. A külön¬
böző, menet közben változó igényeknek való megfelelés és a tisztázatlan funkciók
következtében a múlt megőrzésére és a merészebb kortárs próbálkozások megjeleníté¬
sére tett egyidejű kísérlet több pozitív vonása ellenére sem lett igazán sikeres."
A projektek határidőre való elkészültét az engedélyezési és tendertervek beszerzése, a
kiviteli tervek állandó módosítása, és a sikertelen közbeszerzési pályázatok végleg
419