Oldal 411 [411]
legtöbb turistat.!® Takats válaszából képet kapunk az EKF-cím eltérő értelmezéséről.
g p
Inkei Péter ugyanis egy évig tartó kulturális programsorozatként, Takáts József viszont
kulturális alapú városfejlesztési programként tekintett az EKF-re. Ez utóbbit egy 1999¬
es, az EKF változásáról tanúskodó uniós dokumentummal támasztotta alá, mely szerint
a cím egyéves hatása helyett a hosszú távú fejlődési hatásra helyeződött a hangsúly.
Ezt erősíti meg az előzsűri véleménye is, mely több város pályázata kapcsán kifogásol¬
ta, hogy egy jól kidolgozott alapkoncepció helyett a fesztiváljelleg dominált.
Ezt követően a vitának voltak még érdekes és elszomorító motívumai is. Konrád
György, aki tagja volt a német pályázatokat elbíráló zsűrinek, felvetette, hogy minden
hónapban más magyarországi város legyen Európa Kulturális Fővárosa, Sugár S.
András pedig két különböző régió: Pécs és Debrecen együttes szereplését javasolta. ?!
Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere azzal érvelt a főváros mellett, hogy euró¬
pai tendencia — és Németországban is így volt ez —, hogy először egy ország fővárosa,
majd a kisebb városok kapják meg a címet. A polémia leglehangolóbb írása a két vi¬
lágháború közti népi-urbanus ellentéthez hasonlította — teljesen alaptalanul — a kiala¬
kult helyzetet. 2
A vitának több szempontból is volt jelentősége. Egyrészt azért, mert addig az országos
közvélemény szinte tudomást sem vett a címért folyó küzdelemről — bár a diskurzus
ebben az esetben sem az egyes városok pályázatairól folyt. Másrészt rávilágított arra,
hogy a városok — a győzelem érdekében — elsősorban a pályázati kiírásnak akartak
megfelelni, ahogy azt az egri Idegenforgalmi és Kulturális Iroda vezetője is hangsú¬
lyozta.? Egy interjúban Takáts József is kiemelte, hogy a később többször kritizált,
túlméretezettnek vélt pécsi beruházások a pályázati kiírásnak köszönhetőek: a kor¬
mányzat alra ösztönözte a pályázókat, hogy nagyszabású városalakító tervvel álljanak
elő." Bár már a pécsi előpályázat is tartalmazta a Zsolnay Kulturális Negyed kialakítá¬
sán kívül a koncertterem és a Nagy Kiállítótér megépítését, ez a koncepció alapvetően
még nem volt beruházásközpontú, csupán olyan helyszínek megteremtését vette terv¬
be, melyek hiányoztak a pécsi kulturális intézményhálózatból, és amelyek mindenkép¬
pen szükségesnek bizonyultak az EK F-programok megrendezése céljából.
A nemzetközi zsűri tagjai? felkeresték a kandidáló városokat; Pécsre október 9-én
látogattak. A kormány a zsűri egyöntetű véleményét elfogadva 2005. október 19-én,
néhány nappal a 23-ára ígért eredményhirdetés előtt bejelentette Pécs győzelmét." A
második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett." A zsűri indoklása szerint , a
pécsi pályázat vette a legkomolyabban a kulturális városfejlesztési programot és a
regionális és európai összefüggések kidolgozását, emellett a koncepció valamennyi
elemének szerves része a decentralizáció."? Vargha Mihály, a zsűri egyik tagjának
véleménye szerint , Pécs a pályázaton kiugró teljesítményt nyújtott mind az ízléses
kötetbe foglalt anyaggal, mind a személyes bemutatkozással."? Hiába volt azonban
egyértelmű a szakmai zsűri döntése, a SOTS fintoraként Pécs győzelmét többen nem a
pályázat érdemeinek, hanem a helyi politikai elit lobbizásának, politikai alku eredmé¬
nyének tartották. És ez előrevetítette a pályázat megvalósításának ellehetetlenülését.
411