Stranica 407 [407]
OCR
pontjába. A fiatalos ötletek között Neotechnológiai Múzeum, Generációk Palotája és Média Központ, Műcsarnok felépítése szerepelt. Az internetes szavazáson nagyarányú győzelmet arató miskolci pályamű írói az Avas-hegyre kőkori parkot, a lillafüredi Sziklába — az 1973-ban megrendezett első magyar rockfesztiválnak emléket állítva — Rockmúzeumot, valamint Science Múzeumot álmodtak. Sopron , Szabadság, szerelem" mottójú anyaga a város és Liszt Ferenc kapcsolatára épült. Emellett a KönyvTér megépítése érdemel figyelmet, mely 2010-ben rendezvények helyszíneként, majd a kulturális év után könyvtárként működne.? A versengő városok pályázatíróinak nem kis nehézséget okozott a kultúra és a város fogalmainak definiálása, és ezek Európához való viszonyának meghatározása. Ennek következtében az írások hemzsegtek a sablonos, közhelyes és steril meghatározásoktól. Ugyanakkor előremutató volt néhány városnak az összefogásra tett kísérlete. Budapest egy-egy hónapra néhány nagyobb városnak engedte volna át a címet, Győr a város 50 km-es körzetében fekvő, határon túli városokat vonta be programsorozatába, míg Pécs Szegeddel működött együtt. 2005. június 25-én Miskolcon aláírták a Kultúrvárosok Szövetsége együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot, melynek mottója: , Egy mindenkit visz." 2. A pécsi pályázat A pécsi pályázat legfontosabb üzenete a kulturális decentralizáció gondolata volt. A döntés tétje tehát nem más, mint hogy esély nyílik-e az ország egyközpontú, fővároscentrikus fejlődéséből való kimozdulásra. Ha igen, akkor a kulturális és etnikai sokszínűségét hangsúlyozó Pécs esetében már az előpályázat is olyan közép- és dél-európai kulturális tapasztalatokat és tanulságokat ígér, mely a nyugatitól való eltérése okán mindenképpen érdeklődésre tarthat számot. Ilyen érdekesség a nyitás a Balkán sokszínű világa felé (melynek az iszlám kultúra is részét képezi), vagy a szocializmus évtizedeinek és annak megmaradt nyomainak, bányászati és ipari emlékeinek bemutatása. Lényeges különbség az első és a második forduló koncepciója között, hogy az előpályázat a , Jövő gyökerei" mottóra építve nem látványos építészeti alkotások emelésére, hanem az igen gazdag épített örökség revitalizációjára, annak kulturális-turisztikai újrahasznosítására helyezte a hangsúlyt. Ennek legfontosabb eleme a Zsolnay gyár műemlékekben gazdag épületegyüttesének új funkciókkal történő életre keltésének terve volt.° A zsűri" kiemelte a pécsi pályázat koncepciózusságát, de egyben megjegyezte vizuális megjelenésének színvonaltalanságát. Ez utóbbi arra kényszerítette a várost, hogy a második forduló sikere érdekében átalakítsa a pályázatírói szervezetet. A pécsi pályázat megszületésének az a fő érdekessége, hogy nem a városfejlesztéssel foglalkozó hivatali szakemberek, hanem kezdettől fogva civilek álltak mögötte. Pécsett az értelmiség körében már 2002-ben diskurzus folyt arról, hogy a városnak meg kellene pályáznia a címet, és a végleges mű szövegének szerzője, Takáts József is ebből a közegből érkezett. A 2004 áprilisában az Elet és Irodalom hasábjain megjelent, Pécs és Budapest 407
