Oldal 384 [384]
Piazza és Hübener szerint a jaraguái kolónia a föld elfoglalásának új formája volt, hi¬
szen a betelepítés egyúttal új falvak megalapítását is jelentette. A falvak többnyire fo¬
lyók, patakok közelében létesültek: az egyik patak neve manapság is Ribeiráo dos
Húngaros, azaz a Magyarok patakja, ahogyan egy századelejei térképen is szerepel. !!
Silva a következőket írja a Jaragua 84 nevű kolónia kialakulásáról: , A Jaraguá 84 te¬
rületen lévő és a Santa Trindad (Szentháromság) nevű helység 65. és 110. telkei között
a Krüger Henrigue által 1901. június 24-ei keltezésű térképen kihangsúlyozzák azokat
a telkeket, amelyek a kolónia és az állam (Santa Catarina) kormánya által kijelölt föld¬
jei voltak a Jaraguá folyó jobb partján, mégpedig a Pedras (Kövek) és a Húngaros
(Magyarok), illetve a Cascatas (Zuhatag) nevű patakok között. Az állami földek jegy¬
zékén tizenhárman szerepelnek, azok, akik Luis Piazzera első szállítnányával érkeztek,
a mai Sao Pedro de Garibaldi nevű helyen felépített barakkig.”'”
Nem minden magyar jött Brazíliába. Volt, aki Argentínában irtasos földet tudott venni
hosszú lejáratú kölcsönre. Hasonlóról tudunk Uruguayban, Mexikóban és Kaliforniá¬
ban is. Azok a , hungarézék" talán az elkeseredés és a bátorság keveredésével megáll¬
tak a Garibaldi völgyének impozáns, érintetlen erdeinél, vagyis Sao Pedro de Gari¬
baldiban, ahol egy hat kilométeres hegy vágta ketté az Ada folyót. Ott telkeket vásárol¬
tak, átlagban 200 méter széles bejárattal az ösvények felett. Összesen 20-30 hektárnyi
területet vettek birtokba általában igen dombos, kristálytiszta vizű patakok és zuhata¬
gok szabdalta területen.
A brazil történész, Emílio da Silva több oldalt szentelt a magyar bevándorlóknak, töb¬
bek között listákat közölt, ? felsorolva az , első magyar pionirokat’, akiket Santa Cruz
(Jaraguázinho) temetőben helyeztek örök nyugalomba, név szerint Salomon Jánost
(1830-1922), Schmidt Gáspárt (1845—1920), Peck Ferencet (1851—1929) és Horongo¬
só Dánielt (1844-1899).
1875 és 1895 között Szent Istvánban 61 magyar család (314 lélek) élt, Szentháromság
területén 56 család (315 lélek). 1900-ban Szent Istvánban 50 családot (200 lélek),
Szentháromságban pedig 60 családot (240 lélek) találunk. 1910-ben Szent Istvánt 60
magyar család (175 fő), Szentháromságot pedig 33 család (98 fő) lakta.
Bővül a település: iskola, templom és szalon épül
Alighogy berendezkedtek, a telepesek azonnal elkezdtek szervezkedni, hogy a rendki¬
vüli nehézségek ellenére, még ha igen kezdetlegesen is, de megoldják a legfontosabb¬
nak tartott problémáikat, egy templom és egy iskola építését.
1891-ben alakult meg a Katolikus Iskolaegylet, amely 1900-ra felépített egy iskolát,
amely 1901-ben nyitotta meg kapuit. Az első órákat Stephan Stöckle tartotta. A Jara¬
guá I. Katolikus Iskolaegylet hosszú ideig, 1922 júniusáig működött (bár az I. világhá¬
ború idején nem tudott teljes intenzitással tevékenykedni).
384