Stranica 374 [374]
autó, fölötte repülőgép kering. Ugyanily aránytalanok lehetnek a társadalom szellemi
adottságai is: napjaink társadalmi válsága jórészt az emberi szellem és erkölcsiség
aránytalan fejlődésére vezethető vissza. Míg a mai technikai felkészültség a természet¬
tudományi gondolkodás jóvoltából óriási, a szinte tökéletes eszközöket irányító lélek:
korunk politikai gondolkodása és moralitása fejletlen. , A bombavetővel bíró talyigás¬
lélek" belső aránytalansága végzetes.
A szellemi fejlettség nagyban és egészben észlelhető aránytalanságán kívül a modern
társadalomban aránytalanság áll fenn a társadalmi ranglétra különböző fokán álló em¬
berek politikai látóköre és felelősségtudata között is. Természetes dolog volt mindig,
hogy az irányító hatalmasok messzebb láttak és bizonyos értelemben felelősségtelje¬
sebbek voltak, mint alattvalóik. Ez az aránytalanság általában megfért a szociális élet
nyugodt alakulásával. A mi korunk , indusztriális társadalmában"? ez a másik arányta¬
lanság is végzetes lehet. Mert: 1. a gyors közlekedés és érintkezés gazdasági és kultu¬
rális téren egyaránt élénkké és területben korlátlanná teszi a társadalmi jelenségek
egyimásba fonódottságát (interdependenciáját); 2. a demokratizálódás a társadalmilag
és morálisan fejletlen rétegeket a politikában aktívakká s így könnyen fellobbanó indu¬
lataikat előre nem sejtett hatalommá tette. Ennélfogva 3. ha a tömegek irracionalitása
valahol feltör: az így létrejövő zavar nem lokalizálható többé s a társadalmi interde¬
pendencia mechanizmusán keresztül világgá terjedhet.
Társadalmi helyzet és lelki habitus összefüggései
Azzal a felfogással szemben, hogy a szellemi és különösen az erkölcsi adottságok tisz¬
tára az egyén szabad elhatározásán múlnak, a szociológus feladata kimutatni: mennyi¬
ben függ az átlagos emberi magatartás és öntudat a szociális helyzettől.
Az alapkérdés tehát a következő két kérdésre oszlik: melyek napjaink szociális történé¬
sében azok a tipikus helyzetek, amelyek az észszerűséget és a felelősségtudatot fejlesz¬
tik? Továbbá: milyen helyzetekben kell az irracionalitásnak: az emberek felelőtlen
ösztöneinek vágyaink és indulatainak kitörnie? Hogy e kérdésre szabatosan megfelel¬
hessen, Mannheim kétféle racionalitást különböztet meg egymástól: , szubsztanciális
racionalitás" megjelöléssel az emberek valóságos megismerő gondolati aktusait foglal¬
ja össze; , funkcionális racionalitásnak"pedig az egymással összefüggő cselekvések
sorozatának valamely célra való észszerű megszervezettségét nevezi, ahol az egyes
cselekvéseket végrehajtó egyének gondolkodása mellékes. (Az ú. n. racionalizálás e
funkcionális racionalitásnak a gazdasági életben való következetes érvényesítése.) A
, funkcionális racionalitás" társadalmi szerepe napjainkban mind átfogóbbá válik. Gaz¬
dasági és technikai adottságok mindig több embert késztetnek arra, hogy munkáját
valamely tervszerűen dolgozó szervezet szolgálatába állítsa. A gazdaság, a közigazgatás,
a hadsereg, sőt a kultúra majdnem minden vonatkozásban érvényesül az organizáció.
A liberalizmus korszaka az egyéni gondolkodás képességének széles körökre való ki¬
terjedésével járt. Ma az ellenkezőjéről beszélhetünk, mert megfogytak azok az önálló
374